Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [17] 1987. 48 p.

Imre Mátyásné: Tájékoztató az MSZMP Központi Archívumának 1986. évi szerzeményeiről

tük a felszabadulás előtt engedélyezett vagy betiltott kultúrelőadások szövegei, a színészek szakszervezetében kifejtett tevékenysége során keletkezett iratok, saját vagy társszerzővel készült irodalmi, színházrendezői, kulturális kérdésekkel foglalkozó kéziratai, jegyzetei, az általa gyűjtött irodalmi ,színházi kérdésekkel foglalkozó újságkivágatok, röpiratok, plakátok fényképei .Fondjában helyeztük el fényképeit, valamint felesége, Gyarmaty Anikó iratait is, aki a színészi pályán és a munkásmozgalomban is társa volt. Ortutay Zsuzsa irathagyatéka. Ortutay elvtársnő 1945-ben kapcsolódott be aktívan a közéletbe. Jelentős tevékenységet fejtett ki a hazai és a nemzetközi nőmozgalomban, kulturális területen, a pedagógus szakszervezetben, a Vöröskeresztben, a Fővárosi Tanácsban. Az MNDSZ Országos Központjában a művelődési osztályt vezette 1947—1949 között a Népművelési Minisztérium főelőadója, 1951-ig, ezt követően a Táncművészek című folyóirat főszerkesztője, majd 1957-től 1970ig, nyugdíjba vonulásáig a Magyar Nők Országos Tanácsának titkára volt. Haláláig, 1978-ig a Vöröskereszt főtitkárhelyetteseként, később alelnökeként végezte társadalmi munkáját. 1958-tól tagja volt a Fővárosi Tanácsnak is, a Családpolitikai Állandó Bizottság elnökeként tevékenykedett. Irathagyatéka elsődlegesen a hazai és a nemzetközi nőmozgalommal, a hazai és a nemzetközi családpolitika, családvédelem kérdésével foglalkozó, a Vöröskereszt munkája iránt érdeklődő kutatók számára jelenthet értékes forrást. Szántó Rezső már korábban archívumunkba került irathagyatékához nagy mennyiségű, értékes kiegészítést kaptunk. Éspedig: személyes okmányokat, jelentős számú hozzá írott levelet magyar és külföldi személyiségektől, a spanyol szabadságharccal kapcsolatos levelezést és naplóját, a Partizán Szövetségben, a Magyar—Szovjet Baráti Társaságban végzett munkájából fennmaradt jelentéseket, leveleket, kéziratokat; beszédeinek, előadásainak, tanulmányainak kéziratait, ezekkel kapcsolatos levelezést. A kéziratok témájukat tekintve sokrétűek, többségük a Szovjetunióval (párt, szakszervezeti, állami, gazdaságpolitikai kérdéseivel), továbbá a magyar munkásmozgalommal, a spanyol szabadságharccal, a marxista közgazdaságtan kérdéseivel foglalkoznak. S. Szabó Ferenc — volt parasztpárti földművelésügyi államtitkár — ügyében Illyés Gyula által írott levél Kádár Jánoshoz: S. Szabó Ferencről szóló cikk-kivágatok. 1945. 1971. 1975. Jászi Oszkár két levele dr. Szendrői Mórhoz, a Győri Kereskedelmi Kamara főtitkárához. 1908. júl. 4., júl. 21. A franciaországi 35 Marcel Langer Brigád vértanúinak emlékére rendezett ünnepségek programja, francia lapok tudósításai, valamint Poll Sándorné cikk-kézirata az ünnepségekről. 1983. Székely Ernő tanulmánya a Wolfner-gyár (Táncsics Bőrgyár, Duna Cipőgyár) történetéről. 1841—1960. A Szovjetunióból, az Októberi Forradalom és Szocializmus Építése Központi Állami Levéltárából xeroxmásolatok Kun Bélának a külföldi internacionalisták között, a Déli Front Forradalmi Tanácsában, a Krími Forradalmi Bizottságban, a Szovjetek összoroszországi kongresszusain, a Szovjetunióban kifejtett tevékenységéről szóló dokumentumokról, 1918— 1922. 1928. 1931—1932. Dániában, a Dán Szociáldemokrata Párt és a Dán Szakszervezeti Szövetség fOndjaiból xeroxmásolatok magyar vonatkozású dokumentumokról. 1901—1923. 1935. 1946—1953. 1958. d.n. Az Egyesült Államokból, a Hoover Institutionból xeroxmásolatok Sz. Szemkovszkij leveleiről Paul Axelrodhoz. 1912—1914. Barcza György feljegyzéseiről az 1941. május 1943. március között történt eseményekről. Az újonnan érkezett visszaemlékezések témájukat tekintve a felszabadulás előtti hazai munkásmozgalommal ,a csehszlovákiai, a felvidéki, a franciaországi magyar emigráció tevékenységével, a felszabadulás utáni mozgalmi és politikai eseményekkel foglalkoznak. Néhány visszaemlékező saját, vagy hozzátartozóinak teljes életútját, mozgalmi tevékenységét ismerteti. Több visszaemlékező foglalkozik a szocialista művészcsoport tevékenységével, a munkás írók és költők kapcsolatával az SZDPvel, a szocialista kultúr- és sportmozgalommal a harmincas évektől; visszaemlékezések szólnak: a pécsi bányászok mozgalmairól 1929-től; a szabók, a magántisztviselők szakszervezeti mozgalmáról a fővárosban, a soproni szervezett kesztyűmunkásokról az 1930-as évektől; az ellenállási mozgalomról, a KMP Bezerédy utcai nyomdájáról; a Komintern moszkvai Lenin-iskolájáról 1935; a csehszlovákiai emigrációról 1929-től; a felvidéki munkásmozgalomról 1938—1944; a franciaországi emigrációról 1940—1941; a SZOT-építőbrigád részvételéről Bulgária újjáépítésében 1947; a Tatabányai Erőmű államosításáról 1949; a politikai munkáról Zala megyében 1945—1947; a NÉKOSZ Petőfi Kollégium alapításáról 1945; Kun Béláról.