Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [17] 1987. 48 p.

Varga György, T.: Az archontológiáról

Melyek ezek a személyi adatok? A személyi adatokat a szigorúan életrajzi és közhivatali pályafutással kapcsolatos ismeretekre kell kor­látozni. Tisztázni kell tehát, a születés és a halálozás helyét, és évét, a beosztást és az ab­ban bekövetkezett változásokat, továbbá — a mi esetünkben — azt a tényt, hogy az MDP megalakulása előtt a kutatott személy mely párt(ok) tagja volt, továbbá — legalább a magasabb beosztású személyek esetében — a tárgyalt időszakban a pártban, az állami és társadalmi szervekben betöltött tisztségeket. Magam úgy végzem ezt a munkát, hogy a személyekre vonatkozó minden egyes adat­ról külön kartoncédulát készítek (a lelőhely pontos feltüntetésével), s az adott személynél időrendben helyezem el. Az adatgyűjtés legfőbb nehézségét az adat­anyag egyenetlensége, megfelelő mennyiségű hiteles adat hiánya okozza. Az 1945 utáni iratoknál ehhez járul az iratanyag növekvő mennyisége, az emlékezetes papírgyűjtő kam­pány és az 1956-os ellenforradalom által oko­zott iratpusztulás, a begyűjtés nehézségei és más tényezők. Éppen ezért az archontológia művelőjének minden hozzáférhető forrást vallatnia kell. A tiszti címtárakon kívül az intézmények ügy­körbeosztásait, a káderanyagokat, esetleg — horribile dictu — akár a házi telefonköny­veket is. 6.3. Szerkesztés A szerkesztés, az adatrendezés elemei: a funkció (beosztás), a személynév és az idő­rend. A szerkesztés lehetséges fő irányai: az időrend, illetve az egyes funkciókban (beosz­tásokban) eltöltött évek rendje. Az időrendi szerkezet periodikusan (több­nyire évenként) ismétlődő szervezeti tagolás­ban közli a tisztségviselők adatait. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy idő- és hely­igényes, s mégsem mentesít a személyi mu­tató elkészítésétől. Célszerűbbek az olyan funkcionális adatsorok, amelyek a rangfoko­zatok rendjében, azon belül a rangfokozatok­ban eltöltött szolgálati évek szerinti rendben közlik a neveket. A szerkesztett adatsorokat az apparátus te­szi teljessé, illetve egészíti ki. Ennek fajtái: a) névmutató (névtár); az a leghelyesebb, ha alfabetikus b) táblázatok — címtári táblázat — létszámtáblázat 7. Az archontológiai kutatások felhasználásáról Az archontológia művelése a levéltárosok feladata, mivel eredményeinek elsődleges cél­ja az egyes szervek munkájának és írásbeli ügyintézésének minél behatóbb megismerése, a levéltár őrizetében levő források kezelésé­nek, használatának és megértésének elősegí­tése. Az archontológiai kutatások közvetlen gyakorlati célja levéltári segédletek készíté­se. 16 Ilyen segédlet lehet a pártlevéltárakban például a fondképző szervek (és azok szer­vezeti egységei) személyi állományáról készí­tett adatsor, a rájuk vonatkozó személyi mu­tatók, az alfabetikus névtár. Az archontológiai kutatások szerkesztett adatsorainak publikálását, akár önállóan, akár más tudományszakok (például intézménytör­ténet) keretein belül, főleg az teszi indokolttá, hogy a történettudomány, a politológia, a szo­ciológia stb. számára referenciául szolgálhat­nak. 17 Külön, s némiképp részletesebben kell szól­nom azokról a munkálatokról, amelyek a ma­gyar pártlevéltárakat — archontológiai szem­pontból — napjainkban a legközvetlenebbül érintik. Vass Henrik témafelelős vezetésével — a Magyar Tudományos Akadémia támoga­tásával — megkezdődött A politikai intéz­ményrendszer és döntési mechanizmus tör­ténete tárgykör felszabadulás utáni első sza­kaszának többoldalú feldolgozása, annak ke­retén belül a koalíciós időszak (1944—1949) politikai elitjének szociológiai elemzése. Eb­ben kiemelt helyet szánnak a téma mukás­mozgalmi aspektusainak. Azt tűzték ki célul, hogy feltárják és feldolgozzák az MKP, az SZDP, a szakszervezetek, a munkás-ifjúsági mozgalom vezető tisztségviselőinek személyi adatbázisát. A tisztségviselők köre az országos és a megyei szintű vezetőkön kívül hat nagy­város (Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged) vezetőire is kiterjed. A személyi adatbázis feltárására kidolgo­zott adatlapokat a témafelelős megküldte a helyi pártarchívumoknak. 1988 február ele­jéig két megyéből (Komárom és Szabolcs­Szatmár) szinte teljesnek mondható, további hét megyéből töredékes, de használható anya­got küldtek. 18 Végezetül, noha kézenfekvő, mégis utalnom kell rá, hogy az archontológiai kutatások alapján a pártlevéltárakban összeállított adat­sorok a legnagyobb segítséget a politikai élet­rajzok készítőinek adhatják.

Next

/
Thumbnails
Contents