Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [17] 1987. 48 p.
Varga György, T.: Az archontológiáról
Melyek ezek a személyi adatok? A személyi adatokat a szigorúan életrajzi és közhivatali pályafutással kapcsolatos ismeretekre kell korlátozni. Tisztázni kell tehát, a születés és a halálozás helyét, és évét, a beosztást és az abban bekövetkezett változásokat, továbbá — a mi esetünkben — azt a tényt, hogy az MDP megalakulása előtt a kutatott személy mely párt(ok) tagja volt, továbbá — legalább a magasabb beosztású személyek esetében — a tárgyalt időszakban a pártban, az állami és társadalmi szervekben betöltött tisztségeket. Magam úgy végzem ezt a munkát, hogy a személyekre vonatkozó minden egyes adatról külön kartoncédulát készítek (a lelőhely pontos feltüntetésével), s az adott személynél időrendben helyezem el. Az adatgyűjtés legfőbb nehézségét az adatanyag egyenetlensége, megfelelő mennyiségű hiteles adat hiánya okozza. Az 1945 utáni iratoknál ehhez járul az iratanyag növekvő mennyisége, az emlékezetes papírgyűjtő kampány és az 1956-os ellenforradalom által okozott iratpusztulás, a begyűjtés nehézségei és más tényezők. Éppen ezért az archontológia művelőjének minden hozzáférhető forrást vallatnia kell. A tiszti címtárakon kívül az intézmények ügykörbeosztásait, a káderanyagokat, esetleg — horribile dictu — akár a házi telefonkönyveket is. 6.3. Szerkesztés A szerkesztés, az adatrendezés elemei: a funkció (beosztás), a személynév és az időrend. A szerkesztés lehetséges fő irányai: az időrend, illetve az egyes funkciókban (beosztásokban) eltöltött évek rendje. Az időrendi szerkezet periodikusan (többnyire évenként) ismétlődő szervezeti tagolásban közli a tisztségviselők adatait. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy idő- és helyigényes, s mégsem mentesít a személyi mutató elkészítésétől. Célszerűbbek az olyan funkcionális adatsorok, amelyek a rangfokozatok rendjében, azon belül a rangfokozatokban eltöltött szolgálati évek szerinti rendben közlik a neveket. A szerkesztett adatsorokat az apparátus teszi teljessé, illetve egészíti ki. Ennek fajtái: a) névmutató (névtár); az a leghelyesebb, ha alfabetikus b) táblázatok — címtári táblázat — létszámtáblázat 7. Az archontológiai kutatások felhasználásáról Az archontológia művelése a levéltárosok feladata, mivel eredményeinek elsődleges célja az egyes szervek munkájának és írásbeli ügyintézésének minél behatóbb megismerése, a levéltár őrizetében levő források kezelésének, használatának és megértésének elősegítése. Az archontológiai kutatások közvetlen gyakorlati célja levéltári segédletek készítése. 16 Ilyen segédlet lehet a pártlevéltárakban például a fondképző szervek (és azok szervezeti egységei) személyi állományáról készített adatsor, a rájuk vonatkozó személyi mutatók, az alfabetikus névtár. Az archontológiai kutatások szerkesztett adatsorainak publikálását, akár önállóan, akár más tudományszakok (például intézménytörténet) keretein belül, főleg az teszi indokolttá, hogy a történettudomány, a politológia, a szociológia stb. számára referenciául szolgálhatnak. 17 Külön, s némiképp részletesebben kell szólnom azokról a munkálatokról, amelyek a magyar pártlevéltárakat — archontológiai szempontból — napjainkban a legközvetlenebbül érintik. Vass Henrik témafelelős vezetésével — a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával — megkezdődött A politikai intézményrendszer és döntési mechanizmus története tárgykör felszabadulás utáni első szakaszának többoldalú feldolgozása, annak keretén belül a koalíciós időszak (1944—1949) politikai elitjének szociológiai elemzése. Ebben kiemelt helyet szánnak a téma mukásmozgalmi aspektusainak. Azt tűzték ki célul, hogy feltárják és feldolgozzák az MKP, az SZDP, a szakszervezetek, a munkás-ifjúsági mozgalom vezető tisztségviselőinek személyi adatbázisát. A tisztségviselők köre az országos és a megyei szintű vezetőkön kívül hat nagyváros (Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged) vezetőire is kiterjed. A személyi adatbázis feltárására kidolgozott adatlapokat a témafelelős megküldte a helyi pártarchívumoknak. 1988 február elejéig két megyéből (Komárom és SzabolcsSzatmár) szinte teljesnek mondható, további hét megyéből töredékes, de használható anyagot küldtek. 18 Végezetül, noha kézenfekvő, mégis utalnom kell rá, hogy az archontológiai kutatások alapján a pártlevéltárakban összeállított adatsorok a legnagyobb segítséget a politikai életrajzok készítőinek adhatják.
