Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [17] 1987. 48 p.

Szabó Mária: Munkásmozgalmi életrajzok Magyarországon 1944-ig

zenöt éven át vitt vezető szerepet a győri és győrvidéki szociáldemokrata mozgalomban szerkesztőként, párttitkárként, „városatyaként". Könyvéből a századelő politikai küzdelmének és saját életének számos érdekes epizódja villan fel. Az első világháború korszaka, úgy tűnik, a mozgalmi életutak közreadása és a sajtóbeli megemlékezések szempontjából egyaránt szegényes időszak. Ezekben az években más problémák kerültek a munkásmozgalom előterébe. Viszonylag kevéssé feltárt a Tanácsköztársaság kiadói politikája. A Vörös Űjság több ízben is közölt életrajzi megemlékezéseket. Másrészt több önálló kötetet is közreadtak. Ekkor jelent meg Krejcsi Rezső könyve Frankéi Leóról, Varjas Sándor Marx—Engels életrajza, és második kiadásban, ismét kiadták Garami Ernő Marx és Engels életéről írt, korábban már említett munkáját. A Népszava 1922-ben kiadta Szakasits Árpád szerkesztésében 21 szociáldemokrata parlamenti képviselő életrajzát.

14 Pár évvel mártírhalála után, 1925-ben Révész Mihály dolgozta fel Somogyi Béla életét és munkásságát. Az 1920-as évektől kezdődött Magyarországon európai munkásmozgalom vezetőinek életútját bemutató tudományos igényű biográfiák fordítása. Ebben is úttörő szerepet vállalt a Népszava Könyvkiadó Vállalata. Gondozásában jelent meg 1923-ban, Takács Mária fordításában Max Adler biográfiája, Marx, a gondolkodó címen, majd Rab Pál (Ágoston Péter) fordításában August Bebel háromkötetes önéletrajzi írása.

15 A legkiemelkedőbb vállalkozás azonan 1925-ben Mehring klasszikus művének, Marxról szóló biográfiájának hazai kiadása volt.

16

'* Clara Zetkin méltatása szerint ez a mű: „ . . . örök emléket emel a szocializmus zseniális megalapítójának". Mehring biográfiája klasszikus remeke az életrajzírásnak, elsősorban mély elemzései révén. E nagyszabású, mindmáig példamutató munka egyforma tárgyilagossággal mutatja be Marx barátait és ellenfeleit, és a történelmi korszakot egyaránt. Mehring műve első ízben 1918-ban jelent meg Leipzigben, Marx születésének 100. évfordulója alkalmából. A magyarorsági érdeklődést és nem utolsósorban a Népszava Kiadó friss és rugalmas kiadói politikáját dicséri, hogy a németországi megjelenést követően hét év múlva már magyar nyelven is olvasható volt Mehring nemzetközi érdeklődést kiváltó biográfiája. 1927-ben Weltner Jakab: Milljók egy miatt című kötetében a századfordulótól az 1920-as évekig tevékenykedett szociáldemokrata és kommunista vezetők névsorát közli néhány szavas jellemzéssel.

17 Az Űj Március, a KMP hivatalos folyóirata, amely 1925-től Bécsben legálisan jelent meg, szintén közölt mozgalmi vezetőkről szóló biográfikus írásokat. Révai József és Kun Béla jelentős cikket írt Landler Jenőről. Révai írása „Az öreg", Kun Béláé „Landler Jenő, a tömegek politikai vezére" címen jelent meg a folyóiratban. A munkásmozgalom kiemelkedő — elsősorban nemzetközi vezetőinek — életrajzi bemutatásában nagy szerepet vállalt a KMP valamennyi magyar nyelvű, legális sajtóorgánuma. Mindenekelőtt az Űj Március, a 100%, a Társadalmi Szemle, a Proletár és a Gondolat. Legjobban ismert a 100% c. folyóirat 1927 és 1930 közötti publikációs tevékenysége. A folyóirat, amely Tamás Aladár szerkesztésében jelent meg, bemutatta 1928-ban, halálának tizedik évfordulója alkalmából Plehanovot, 1929-ben ugyancsak a 100% idézte fel Franz Mehring életútját és emlékét. A szerkesztő visszaemlékezését idézzük: „Egymás után írtunk a nemzetközi szocialista munkásmozgalomban nagy szerepet betöltött vezető egyéniségekről: Lassalle, Jaures, Kautsky, Bernstein, Blanqui, Sorel stb. Valamennyien kimerítő ismertetést és értékelést kaptak lapunk oldalain."

18 Jelentős vállalkozása a volt magyarországi szocialista könyvkiadásnak A szocialista tudás könyvtára, Szociáldemokrata füzetek című népszerű sorozata is, amelynek 1933 és 1940 között 25 száma jelent meg Mónus Illés szerkesztésében. Az érdekes sorozat több kötete biográfikus tartalmú munka volt.

19 Az 1933 és 1939 között megjelent kötetek August Bebelt, Weltner Jakabot, Jean Jaurest, Ferdinánd Lassalle-t, Vandervelde munkásságát és életét dolgozták fel. Gárdos Mariska 1938ban rendhagyó műfajként, regényes formában írta meg Jenny Westphalennek, Marx Károly feleségének élettörténetét.

20 Az érdekes kötet szintén a Népszava Kiadó Vállalat égisze alatt, a Nőmunkás regények sorozatában jelent meg. Az 1937-es év könyvterméséből témánk szempontjából kiemelkedő kötetnek tekinthető a Lassalle

21-biográfia kiadása, amelyet Gárdos Mariska fordított magyar nyelvre. E korszakból említést érdemel még Buchinger Manó: Találkozásom Európa szocialista vezetőivel című, 1938-ban megjelent kötete, amelyben a szerző 29 korabeli munkásmozgalmi vezetőről ír. A kötetben személyes élményeit eleveníti fel Viktor Adlerről, Kari Kautskyról, Franz Mehringről, Garami Ernőről és más kortárs munkáspolitikusokról. Könyve bevezetőjében írja: az „Ifjú szocia-