Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [16] 1986. 41 p.

Németh Jánosné: A Párttörténeti Intézet forráskiadványairól

ték ki a feladatokat a különböző szintű pártszervek, milyen átfogó intézkedéseket hoztak a párt- és tömegszervezetek, valamint az állami szervek, s a dokumentumok alapján nyomon követhető a határozat, ill. az irányelvek tartalmi megvalósulásának folyamata. A magyar ifjúmunkás-mozgalom felszabadulás előtti harcos múltját őrző, illetve az 1945 utáni ifjúsági szervezetek tevékenységéhez kapcsolódó dokumentumokból 7 kötetben jelent meg válogatás. Mi már nem leszünk kizsákmányolt proletárok alcímmel jelent meg 1951-ben az első kötet, amelyben az 1848—1919 közötti időszak ifjúsági mozgalmáról — a céhlegények sztrájkjairól, a mesterlegények függetlenségi tüntetéseiről, a parasztfiatalok aratósztrájkokban való részvételéről, a tanoncok gyűléseiről, az első országos ifjúmunkás értekezletről, a „csónakos" kongresszusról, a fiatalok háborúellenes megnyilvánulásairól, a KIMSZ első kongresszusáról, az ifjúságnak a Vörös Hadsereg soraiban való helytállásáról — tanúskodnak a dokumentumok. (Válogatott írások a magyar ifjúmunkásmozgalom harcos múltjából 1. kötet 1848—1919. Bp., Ifjúsági K. 1951.) A vörös lobogó alatt (Bp. Ifjúsági K. 1955.) a Zászlóbontók c. (Bp. Móra 1980.) kötetben válogatott írásokat találunk, amelyek tükrözik az ifjúságnak a párt vezetésével folytatott harcát — az 1917—1919-es években — a munkásosztály hatalmáért, a Tanácsköztársaság megvédéséért, valamint a Tanácsköztársaságnak az ifjúság jólétéért és felemelkedéséért kifejtett tevékenységét. A Tanácsköztársaság leverésétől a felszabadulásig terjedő időszak ifjúsági mozgalmát — az illegális ifjúmunkás szervezkedést, a KIMSZ újjáalakítását és tevékenységét, az MSZMP Fiatalmunkás Alosztályának működését, az ifjúságnak az antifasiszta egységért, a spanyol szabadságharcért, a békéért, a függetlenségért, a felszabadulásért indított akcióit — idéző dokumentumokat kétfajta kiadásában is közzétették. Egyik 1952-ben jelent meg Kéziratként (Válogatott írások a magyar ifjúmunkásmozgalom harcos múltjából 2. kötet 1919—1945., Bp. Ifjúsági K. 1952.), a másik 1954-ben „Előre, harcra ifjúmunkás" alcímmel. (Válogatott írások a megyei ifjúmunkásmozgalom harcos múltjából 2. kötet 1919— 1945. Bp. Ifjúsági K. 1954.) Az Országos Ifjúsági Bizottság 1929—1942ben kifejtett tevékenységéről — az 1984-ben megjelent kötetben — tanulmányok, emlékezések mellett 101 dokumentumot is közreadtak. (Az Országos Ifjúsági Bizottság 1929— 1942. Bp. Kossuth 1984.) A felszabadított területeken megindult ifjúsági szervezkedéstől a MINSZ megalakulásáig (1944 októberétől 1948 március végéig) kísérik végig az ifjúsági mozgalom történetét az Egységbe ifjúság! címmel megjelent kötetben található válogatott iratok. (Bp. Kossuth, 1973.) A MADISZ és a SZIT tevékenységét követhetjük nyomon a felszabadulás utáni ifjúsági mozgalom történetének dokumentumait közreadó sorozat 1984-ben, ill. 1985-ben megjelent köteteiben. (A MADISZ 1944—1948 Bp. Kossuth 1984., ill. A SZIT 1945—1950., Bp. Kossuth 1985.) Munkásmozgalmi vezetők írásait, beszédeit, illetve életét, tevékenységét bemutató válogatott dokumentumokból is több gyűjtemény készült az Intézetben (Marx Károly élete képekben, Bp. Szikra, 1953.; Szabó Ervin válogatott írásai, Bp. Kossuth 1958.). Szabó Ervin levelezése Bp. Kossuth 1. kötet 1977., 2. kötet 1978; Alpári Gyula válogatott írásai Bp. Kossuth 1960; Landler Jenő: Válogatott beszédek és írások Bp. Kossuth 1960; Kun Béla: Válogatott írások és beszédek 1—2. kötet Bp. Kossuth 1966; Kun Béla: Szocialista forradalom Magyarországon Bp. Kossuth 1979.; Lékai János politikai pályája Bp. Ifjúsági Lapkiadó, 1976.; Kunfi Zsigmond válogatott írásai Bp. Kossuth 1984.; Szakasits Árpád válogatott beszédei és írásai Bp. Kossuth 1966.) Az ismertetett kiadványokon kívül több tanulmánykötetben is jelentek meg munkásmozgalmi dokumentumok. Az Intézet folyóirata, a Párttörténeti Közlemények ugyancsak rendszeresen közöl ilyen forrásanyagokat.