Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [16] 1986. 41 p.

Imre Mátyásné, Szűcs László: Forrásközlési útmutató a pártarchívumok számára

14. A közlésre kerülő dokumentumok körének és a közlés módjának meghatározása A dokumentumok teljes feltárása után, a cédulák egybevetése alapján a szerkesztőknek kell kijelölni a kötetbe kerülő, lemásolandó dokumentumokat. A válogatással egyidőben az egyes dokumentumok közlésének módjáról is dönteni kell. E tekintetben a következő szempontokat kell figyelembe venni: A dokumentumokat — kivételes esetektől eltekintve — teljes terjedelmükben közöljük. Kihagyás csak indokolt esetben alkalmazható. A részleges közlést indokolhatja a dokumentum terjedelme és a ha szöveg lényegtelen (közérdeklődésre kevéssé számot tartó) részleteké^, körülményes megfogalmazásokat, gondolati ismétléseket, vagy a publikáció tárgyát, témáját nem érintő részleteket is tartalmaz. E kihagyott rész tartalmát, tárgykörét jegyzetben összefoglalóan ismertetjük. Amennyiben jegyzőkönyvből hagyunk el egyes pontokat, ezek sorszámát is közölni kell az ismertető jegyzetben, a napirendek sorszámát megváltoztatni nem szabad. Részletes közlésénél ügyelni kell, hogy az eredeti szöveg értelme helyesen tükröződjék. Amennyiben a dokumentumhoz melléklet is tartozik, ezt abban az esetben publikáljuk, ha az alapdokumentum megértéséhez szükséges, vagy a közérdeklődésre számot tartó információ tartalmaz. Ha az alapirathoz több melléklet is tartozik, megengedhető, hogy közülük az összefoglaló adatokat tartalmazót, vagy a legjellemzőbbeket közöljük. a) Eljárás változatok és fogalmazvány esetében Amennyiben a kiválasztott dokumentumnak több változata is fennmaradt, a változatok szövegét össze kell hasonlítani és meg kell állapítani, hogy melyik lett a végleges példány. Ha ez nem lehetséges, közlésre azt a példány válasszuk ki, amelyik a legteljesebb mértékben tükrözi az eseményt, a tárgyalt ügyet. A változatok létét, illetve a közöttük levő tartalmi eltéréseket jegyzetben közölni kell. Tartalmi eltérésnek kell tekinteni az eseményhez, ügyhöz, személyhez fűzött értékelést, jelző megváltoztatást is. Ha a fogalmazvány áll csak rendelkezésünkre, a szöveget javított formájában kell közölni. A kihúzott mondatrészekről, mondatokról jegyzetben kell tájákoztatást adni. A mondat szórendjében egykorúlag történt változtatásokról, stiláris javításokról nem kell jegyzetet készíteni. b Az idegen nyelvű dokumentumok közlése Az idegen nyelvű dokumentumokat magyar fordításban közöljük, kivéve, ha az eredeti nyelvű közlést valamilyen fontos körülmény indokolja. Ez esetben is magyar nyelvű tartalmi összefoglalót kell adni a dokumentum végén. A fordítást szöveghűen kell elkészíteni. A dokumentum szerkezeti és mondattagolását meg kell tartani. A szövegben szereplő intézményneveket eredeti nyelven kell a fordításban is szerepeltetni. Szükség esetén ezek magyar fordítását jegyzetben kell megadni. A személyneveket az eredeti nyelven írott formában kell meghagyni, általában a keresztnév szerepel elöl, ezt 'követi a vezetéknév. Egyéb tekintetben úgy kell eljárni, mint a magyar nyelvű dokumentumokkal. A dokumentum eredeti nyelvét a jelzet és az irattani leírás után kell közölni (pl. Eredeti nyelve: német). 15. A gépírónak szóló utasítások A gépírónak szóló utasítást külön lapon, jórészt a feltáró cédulán rögzített adatok alapján lehet összeállítani. Ez tartalmazza: — a dokumentum keletkezési helyét, — a dokumentum keltezésének idejét, — a dokumentum szerkesztett címét, — az esetleg kihagyandó részek meghatározását, — a személy- és helységnevek írásmódjával kapcsolatos útbaigazításokat, — a dokumentum jelzetét, — a dokumentum irattani leírását. 16. A másolás A dokumentumot szó szerint, külső formájában (bekezdések, aláhúzások, ritkított gépeléssel írott szövegrészek, rövidítések stb.) az eredetivel azonos módon kell lemásolni. A szövegben szereplő zárójeleket egységesen kerek zárójelként kell átírni. Szögletes zárójelbe csak a szerkesztő megjegyzései kerülhetnek. A kevésbé érthető, a magyartalan, esetleg érthetetlen mondatokat átfogalmazni, átszerkeszteni, szórendet megváltoztatni nem szabad. Ilyen esetekben [sic!] jelzést kell alkalmazni, melyet az adott mondat, mondatrész után helyezünk el, szükség esetén az érthe-