Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [16] 1986. 41 p.

Imre Mátyásné, Szűcs László: Forrásközlési útmutató a pártarchívumok számára

Példák a címszerkesztésre: Gyula, 1894. december 27. Tallián Bélának, Békés megye főispán-kor­mánybiztosának bizalmas jelentése a belügy­miniszterhez a földmozgalmakról Budapest, 1884. május 12. A fémmunkások Intéző Bizottságának jelen­tése a Vas- és Fémmunkások Országos Kong­resszusához Budapest, 1954. augusztus 19. A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bi­zottságának felhívása a tanácstörvény-tervezet széles körű vitájára Nyíregyháza, 1945. január 9. A Magyar Nép híradása a nyíregyházi szak­szervezetek újjáalakulásáról Mór, (1946. június) A móri járási főjegyző jelentése Fejér megye alispánjához a járás közállapotairól Dombóvár, 1919. április 11. A Dombóvári járási Munkás-, Katona- és Földművestanács alakuló ülésének jegyző­könyve (Budapest, 1926. március) A Belügyminisztérium kimutatása a Magyar­országi Szocialista Munkáspárt 1925-ben be­tiltott gyűléseiről 12. Jelzet A jelzet megadásánál más eljárást kell kö­vetni a levéltári és mást a könyvtári doku­mentumoknál. Iratok esetében meg kell adni az őrző hely, intézmény nevét, illetve nevének rövidítését; az adott őrző hely gyakorlata szerinti fond­számot vagy nevet; a fondón belüli esetleges tagolás (csoport, állag, tétel) jelét, illetve ne­vét, számát; az őrzési egység, dosszié számát, vagy az alapszámot; szükség esetén a lapszá­mot, illetve e helyett az iktatószámot vagy a dátumot. A Központi Pártarchívum vonatkozásában például: Pl Arch. 761. f. 10. ő.e. 7. 1. Pl Arch. 666. f. 2/20. ő.e. 3—4. 1. Pl Arch. 651. í. 2/1929—3—7598. 26. 1. Helyi pártarchívumok esetében például: MSZMP GYS m B. Arch. 25. f. 9. ő.e. MSZMP BB. Arch. 94. f. 3/18. ő.e. 23—24. 1. Más őrzőhelyek esetében például: OL K. 26. 1921. II. 6316 (1920—132) BFL IV. 1473. a. Bp. Szfv. IV. ker. Elől. ir. Ált. Közig. ir. 11467/1919. BAZmLt. BmLT. BM. fp. 1936—272. TmL. Alisp. lt. 34/1932. HBmL. XXI. 104/a.—2/1940. SzKL — Építők 1944/23. Könyvészeti anyagoknál attól függően 'kell a bibliográfiai adatokat megadni, hogy könyv­ről (brosúráról), folyóiratról, vagy napilapról van-e szó. Könyv esetében a szerző nevét, a könyv címét, a megjelenés helyét és idejét, a közölt oldal (oldalak) számát kell feltüntetni. Pél­dául: Jászai Samu: A szakmozgalom útmutatója. Budapest, 1918. 18—19. o. Folyóirat esetében a cikk szerzőjének ne­vét, a cikk címét, a folyóirat nevét, évszámát (évfolyamszámát), éven belüli sorszámát és az oldalszámot kell megadni. Például: Böhm Vilmos: Munkásbiztosítási terhek. Szocializmus 1912—1913. VII. évf. 10. sz. 444—450. o. Napilapok esetében a napilap nevét, szük­ség esetén a megjelenés helyét, az adott szám keltét, a cikk szerzőjének nevét, a cikk cí­mét, -esetleg a rovat megjelölését közöljük. Például: Népszava, 1919. április 23. Hevesi Gyula: Munkarend és munkafegyelem a szocializált üzemekben, vagy: Alföldi Üjság (Szentes) 1919. április 12. Hir­detmény. Napihírek rovat. 13. Irattani meghatározás E tekintetben is más az eljárás a levéltári és a könyvészeti anyagoknál. A levéltári anyagnál az iratnak az ügyvi­telben elfoglalt helyét és az előállítás módját kell alapul venni. Általában a következő fo­galmakat kell használni: tisztázat, fogalmazvány, másodlat, másolat, kivonat, kézzel írott, géppel írott, sokszorosított, nyomtatott, egykorú, késői, hiteles, hitelesítés nélküli.

Next

/
Thumbnails
Contents