Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [15] 1985. 40 p.

Szabó Éva: A Magyar Kommunista Párt országos vezető testületeinek szervezeti felépítése és működési mechanizmusa

Tagjai számát 9 főre csökkentette, de 3 póttagot is választott. A Politikai Bizottság tagjai lettek: Apró Antal, Farkas Mihály, Gerő Ernő, Kádár János, Kossá István, Nagy Imre, Rajk László, Rákosi Mátyás, Révai József, póttagjai: Horváth Márton, Kovács István, Szobek András. Ülésein részt vettek a PB 1947. szeptember 18-i határozata alapján Olt Károly és szeptember 25-i határozata alapján Molnár Erik 1948. decemberétől a Fővárosi Iroda vezetője, Donáth Ferenc is. A Politikai Bizottság feladatkörét, helyét a párt vezető testületeinek rendszerében ekkor még nem rögzítették a párt Szervezeti Szabályzatában. Erre csak a III. kongresszuson került sor: „a politikai munka irányítása, valamint a Központi Vezetőség határozatainak végrehajtása és két Központi Vezetőségi ülés között dönt a párt összes kérdéseiben". A gyakorlatban csak fokozatosan alakult ki a Politikai Bizottság feladatköre, helye a párt irányító testlüetei között. A Titkárság 1945. december 1-i határozata bírálóan állapította meg, hogy a PB nem tölti még be a pártirányításban neki szánt szerepet és nem foglalta el az őt megillető helyet. A pártvezetés követelményeként állította előtérbe azt, hogy a Politikai Bizottságnak döntőbb szerepe legyen. E határozatot követően a Politikai Bizottság jelentősége növekedett a pártirányításban. A Politikai Bizottság üléseit rendszeresen hetenként tartotta. Első ülése 1945. május 25-én volt. A Politikai Bizottság rendszeresen elemezte a politikai helyzetet és az ebből fakadó feladatokat. E napirend előadója a párt főtitkára, Rákosi Mátyás volt. Üléseinek napirendjén szerepeltek a párt politikája végrehajtásának legfontosabb feladatai, az ország politikai, gazdasági helyzetéből adódó tennivalók, tervek, a szövetségesekhez való viszonynak és a két munkáspárt együttműködésének kérdései. Napirendjére tűzött elméleti-politikai kérdéseket is. így például Varga Jenő előadásában a kötött gazdálkodás kérdéseit, valamint a közellátás problémáit. A Politikai Bizottság volt hivatva megerősíteni azokat az országos jelentőségű határozatokat, melyeket a Titkárság és Szervező Bizottság hozott. Káderkérdésekkel is rendszeresen foglalkozott. Hatáskörébe tartozott 300 vezető kommunista. Ez azt jelentette, hogy a személyüket érintő döntésekben a Politikai Bizottság volt illetékes. A Politikai Bizottság feladatai közé tartozott a Központi Vezetőség üléseinek előkészítése: az előterjesztéseket a Politikai Bizottság megvitatta és mint a Politikai Bizottság állásfoglalását terjesztették a Központi Vezetőség elé. A Politikai Bizottság közvetlenül irányította a Nagybudapesti Pártbizottságot és 1945 őszétől a központi apparátus államgazdasági osztályát. A Politikai Bizottság üléseiről rendszeresen készítettek jegyzőkönyvet. Ezek többségükben csak a napirendek címét és a határozatokat tartalmazzák. A jegyzőkönyvekhez csatolták az előterjesztéseket, a határozati javaslatokat, illetve az elfogadott határozatokat. Kivételes esetben szó szerinti jegyzőkönyvet is készítettek. A Politikai Bizottság számos külön bizottságot hozott létre. Ezek feladatai az 1946—47. években főként a párt egy-egy akciójának vezetésére, pártdokumentumok kidolgozására, határozatok végrehajtására, valamint pártvizsgálatok lefolytatására irányult. 1948 tavaszán több olyan bizottságot is létrehoztak, amelyek elsődlegesen az államhatalmi és állami igazgatási szervek közvetlen irányítását végezték. E bizottságok folyamatosan és rendszeresen tevékenykedtek. Közülük megemlítjük még az 1948. március 4-én létrehozott Államvédelmi Bizottságot és a PB 1948. április 22-i határozata alapján megszervezett Katonai Bizottságot. A Politikai Bizottság 1948. május 20-i ülésén két új állandó bizottság megszervezésére hozott határozatot: a Szövetkezeti Bizottságra és az Agrárpolitikai Bizottságra. SZERVEZŐ BIZOTTSÁG A III. Kongresszus határozatainak megfelelően a Központi Vezetőség 1946. október 2-i ülésén megválasztotta a Szervező Bizottságot. Vezetője Farkas Mihály, helyettese Kovács István. Tagjai: Apró Antal, Olt Károly és Rákosi Mátyás, póttagjai: Dögei Imre, Köböl József, Orbán László lettek. A Szervező Bizottság titkári funkcióját Szőnyi Tibor, majd 1947 novemberétől Szirmai István látta el. A Központi Vezetőség 1947. január 11-i határozata alapján Nógrádi Sándort is bevonták a Szervező Bizottság munkájába. A Politikai Bizottság erejét lekötötték a hatalomért folytatott harcban elsődlegessé váló állampolitikai és gazdaságpolitikai feladatok. Kevésbé tudott figyelmet fordítani a párt belső életére. Változtatni kívántak azon a gyakorlaton is, hogy a Központi Vezetőség a területi pártszerveket a szervezési osztályon keresztül irányítsa. A Központi Vezetőség apparátusa osztályainak koordinálására is több figyelmet kellett fordítani. Az e célt szolgáló osztályvezetői értekezletek elégtelennek bizonyultak az összehangoltabb feladatok megoldására. Indokolt volt tehát a Politikai Bizottság mellett egy új testületnek a megválasztása. A Szervező Bizottság feladatát a III. Kongresszuson elfogadott Szervezeti Szabály-