Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [15] 1985. 40 p.

Szabó Éva: A Magyar Kommunista Párt országos vezető testületeinek szervezeti felépítése és működési mechanizmusa

A kongresszuson részt vett 10 testvérpárt képviselője is. A kongresszust a Hősök terén tartott nagy­gyűlés és operaházi díszelőadás előzte meg. A tanácskozást az Országház üléstermében tar­tották. A kongresszus napirendje: 1. Az ország bel- és külpolitikai helyzete és a párt feladatai. Előadó: Rákosi Mátyás 2. A párt parasztpolitikája. Előadó: Nagy Imre 3. A párt szervezési kérdései. Előadó: Kádár János 4. A párt Szervezeti Szabályzata. Előadó: Keresztes Mihály 5. Határozati javaslat és kongresszusi kiált­vány. 6. A Központi Vezetőség megválasztása. A kongresszus tisztikarát az elnökség, a 11 tagú mandátumvizsgáló bizottság, a 11 tagú jelölő bizottság és az 5 tagú Fellebbezési Bi­zottság alkotta. A Mandátumvizsgáló Bizott­ság elnöke Kiss Károly, a Jelölő Bizottságé Rajk László, a Fellebbezési Bizottságé Olt Ká­roly volt. A Szervezeti Szabályzatot, a határozatot, a parasztprogramot, valamint a kongresszus kiáltványát egyhangúlag, vita nélkül fogad­ták el. A javaslatoknak a kongresszus doku­mentumaiban való érvényesítésére a kongresz­szus Szerkesztő Bizottságot küldött ki. Ennek tagjai voltak: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Ré­vai József, Ilku Pál és Szobek András. A kongresszus megválasztotta a 31 tagból és a 8 póttagból álló Központi Vezetőséget, valamint a 8 tagból és 3 póttagból álló Köz­ponti Ellenőrző Bizottságit. A IV. kongresszus (1948. június 12.) A kongresszus napirendje: 1. Az MKP és az SZDP egyesülése. Előadó: Rákosi Mátyás A kongresszuson 294 küldött, számos meg­hívott és 8 testvérpárt küldöttsége vett részt. A kongresszust az Országház üléstermében tartották. A kongresszus 25 tagú Elnökséget és 6 tagú Fellebbezési Bizottságot választott; az utóbbi elnöke Olt Károly volt. A kongresszus 10 tagú delegációt küldött ki az ugyanekkor ülésező Szociáldemokrata Párt XXXVII. kongresszusának üdvözlésére. A kongresszus meghallgatta a napirend elő­adóját és a Szociáldemokrata Párt küldöttsé­gének szónokát. A kongresszuson elfogadott határozatot jóváhagyta a Központi Vezetőség „mindazon intézkedéseit, amelynek eredmé­nyeképpen az MKP és az SZDP pártszerve­zeteinek tényleges egyesülése már ez év áp­rilis, május és június folyamán megtörtént". Az MKP IV. kongresszusa felhatalmazta kül­dötteit, hogy az egyesülési kongresszuson az SZDP küldötteivel közösen alakítsák meg a Magyar Dolgozók Pártját. A kongresszus anyagai a forradalmi mun­káspárt legfontosabb dokumentumait képezik. A kongresszuson elhangzottakat hangszalagon rögzítették és szerkesztett formában megje­lentették. KÖZPONTI VEZETŐSÉG A Magyar Kommunista Párt működését két kongresszus között a Központi Vezetőség irá­nyította. Hatáskörét és feladatait a Szerve­zeti Szabályzat tartalmazta. Az Ideiglenes Szervezeti Szabályzat és a májusi konferen­zián elfogadott Szervezeti Szabályzat még csak általánosságban fogalmzata meg felada­tait: „A Központi Vezetőség irányítja a párt működését két országos pártkongresszus kö­zötti időszakban; képviseli a pártot más pár­tok, szervezetek vagy állami intézmények, ha­tóságok felé. Kijelöli a központi pártsajtó szer­kesztőit, intézi a párt anyagi ügyeit és ren­delkezik a párt káderei felett". A Központi Vezetőség legalább kéthavon­ként ülésezik és az országos pártkongresszus­nak felelős. A Központi Vezetőség saját tagjaiból meg­választja: a) a politikai munka irányítására a Po­litikai Bizottságot.. . b) a szervezési munka vezetésére a Szer­vező Bizottságot.. . c) a párt folyó ügyeinek intézésére a Fő­titkárságot . . . A kommunista pártnak 1944. november 5-e és 1945. február 23-a között két Központi Ve­zetősége működött. 1944. november 5-én a Szovjetunióból Sze­gedre érkezett pártvezetők hozták létre az egyik Központi Vezetőséget. Ez előbb Szege­den, majd 1944. decemberétől 1945. március 28-ig Debrecenben működött. A másik, az illegális Kommunista Párt ve­zetősége, majd Budapest felszabadulását kö­vetően a legálissá vált párt Központi Vezető­ségeként irányította a pártmunkát. A Központi Vezetőség ülései 1945. máju­sáig főként munkaértekezletek voltak, erre utal az ülések gyakorisága is. 1944. novem­ber 7-e és május 21-e között 36 ülésről tu-

Next

/
Thumbnails
Contents