Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [15] 1985. 40 p.

Varga György, T.: Az MDP központi iratainak rendezése során felmerült intézménytörténeti kérdésekről

Párt- és Tömegszervezetek Osztálya Agitációs és Propaganda Osztály Káderosztály Terv-pénzügyi és Kereskedelmi Osztály Ipari Termelési és Közlekedési Osztály Mezőgazdasági Osztály Adminisztratív Osztály Külügyi Osztály Ügykezelési Osztály Gazdasági Osztály. Ilyen előzmények után került sor a Titkárság 1950. március 22-i ülésére.

29 Az ülésre készített javaslat címe azonos a Szovjetunióban járt pártdelegáció jelentésének címével; a két elaborátum között tartalmilag nincs számottevő különbség. (Eltérés: nem került sor az Államgazdasági Osztály kettéválasztására.) A javaslatot a Titkárság kiegészítésekkel elfogadta és úgy határozott, hogy hetenként egyegy osztályra vonatkozó javaslatot kell a Titkárság, illetve a Politikai Bizottság elé terjeszteni. E javaslatok határozatra emelésével és végrehajtásával fejeződött be a központi pártapparátus átszervezése. 4. Nagy figyelmet kell fordítani az MDP központi apparátusában működödtt bizottságok problematikájára, mivel ezek feltérképezése s a szervezeti hierarchiában elfoglalt helyük megállapítása abbamaradt (lásd az ún. fiktív csoportokat), noha e munka elvégzése nélkül a fond anyaga — kivált az 1948—1950. éveké — nem rendezhető a véglegesség igényével. A központi pártarchívum MDP fondjában 8 olyan bizottságot tartunk számon, amelyek állagok (a pártarchívumok szóhasználata szerint: csoportok). Fiktív csoportoknak azért nevezzük őket, mivel csupán rendszerbeli helyük kijelölése történt meg, levéltári kialakításuk nem: irataik összegyűjtése és rendezése előttünk álló feladat. Ezek a bizottságok a központi pártarchívum fondjegyzéke szerint a következők: Külügyi Bizottság, Köznevelési Bizottság, Tömegszervezési Kollégium, Ifjúsági, nő- és sportbizottság, Államvédelmi Bizottság, Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Bizottság, Agitációs és Propaganda Kollégium, Államgazdasági és Pénzügyi Bizottság. Ez a szisztematizálás a levéltári anyag hiányos ismeretén alapul, nem átgondolt és nem következetes, amit kielégítően bizonyít az alábbi elnagyoltan felsorolt néhány tény és probléma: a) Az Államvédelmi Bizottság a Belügyi-, illetve a Katonai Bizottság,

30 a Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Bizottság az Agrárpolitikai, illetve a Szövetkezetpolitikai Bizottság összevonása révén alakult meg.

31 A Belügyi, a Katonai, az Agrárpolitikai és a Szövetkezetpolitikai Bizottság mindegyike állagszintű, amit mind a levéltári rendezés során, mind a szervezettörténet megírásakor figyelembe kell vennünk. Bizottság felállítása korábbi bizottságok összevonásával: a bizottságok átszervezésének egyik típusa. Megjegyzést érdemel, hogy bizottságok szétválasztásáról az általunk tárgyalt időszakban nincs tudomásunk. b) A Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot 1949 februárjában — feladat- és hatásköre módosításával — Államgazdasági Bizottsággá szervezték át.

32 Ez a bizottságok átszervezésének másik típusa. c) A Külügyi Bizottság helyett szintén 1949 februárjában háromtagú kollégiumot hoztak létre,

33 az Agitációs és Propaganda Kollégium korábban bizottság volt.

34 Ezek a tények is feladatunkká teszik a bizottság és a kollégium összehasonlító vizsgálatát, közös és eltérő jegyeik megállapítását. d) Az Ifjúsági Titkárság, a Nőtitkárság és a Sportbizottság (később: Sportkollégium) külön-külön szervezeti egység, tehát aligha sorolhatók egy állagba (csoportba). További nehézség, hogy sem szintjüket, sem a megfelelő osztályokhoz való viszonyukat nem tekinthetjük tisztázottnak. e) Szintén tüzetes vizsgálatot igényel néhány más szervezeti egység (például: Káder Tanács, Jogügyi Bizottság) szervezeti hierarchiában elfoglalt helyének megállapítása. f) Az ún. fiktív csoportok kijelölésekor megfeledkeztek a Szakszervezeti Bizottságról (később: Kollégium) és a Munkaverseny Bizottságról, amelyek vitathatatlanul állagszintűek. Ebbe a kategóriába újabb bizottságok is kerülhetnek, ha sikerrel jár az összes állandó bizottság szintjének megállapítása. Jelenlegi ismereteink szerint a bizottságok két fő típusba sorolhatók: a) Folyamatosan működő (állandó) bizottságok, amelyek a szervezeti hierarchiában elfoglalt helyük szerint — levéltárosi megközelítésben — lehetnek állagok (ha közbülső, közvetítő helyet foglalnak el a választott vezető szervek és az osztályok között, illetve, ha az osztályok szintjén helyezkednek el), és lehetnek mélyebb szintű levéltári egységek (ha az osztályok operatív szervei). b) Egy-egy feladat végrehajtásának szervezésére, irányítására és ellenőrzésére, vagy vizsgálat lefolytatására, elaborátum elkészíté-