Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [15] 1985. 40 p.
Varga György, T.: Az MDP központi iratainak rendezése során felmerült intézménytörténeti kérdésekről
bekövetkezett kormányátalakítások, különösen a Hadügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium átvétele után a pártvezetés nagy pártapparátus nélkül is biztosítható és ez lehetővé és szükségessé is teszi, hogy munkánk kormányzati jellegű operatív részét adjuk át az állam és a közigazgatás szerveinek". A bizottság megállapítása szerint a PB mellett működő különböző bizottságok nem elégedtek meg azzal, hogy politikai irányítást adjanak a hozzájuk tartozó osztályoknak, hanem átvették azok operatív munkáját is. Ezáltal megszűnt az osztályok önállósága, leszűkült munkakörük, egyszerű végrehajtó szervvé váltak. A jelentés leszögezte a reszortterületek pontos körülhatárolásának hiányát, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ,, . . . egyugyanazon ügyet több bizottság, esetleg osztály is megvizsgál és egyik a másikra tolja a döntés felelősségét". A kiküldött bizottság szerint egyrészt ez az oka annak, hogy a pártapparátuson belül „komoly bürokratikus veszélyek mutatkoznak", másrészt a párhuzamosságok csökkentik vagy éppenséggel megszüntetik az egyéni felelősséget, kizárják az osztályok munkájának megfelelő koordinálását. Mindezekhez járul, hogy az osztályokon belül is sok a bizottság, melyek ülései a politikai munkatársak idejének nagy részét lekötik. Az elaborátum a továbbiakban a vázolt helyzetképnek megfelelő javaslatokat tartalmazza. Eszerint a feladatok egy részét át kell adni az állami apparátusnak, csökkenteni kell az osztályok számát, az osztályok belső munkamódszerének megjavítása céljából pedig meg kell szüntetni a bizottsági és albizottsági rendszert és el kell érni, hogy ne minden osztály kérjen jelentést, hanem a pártbizottságok jelentései a Szervezési Osztályra fussanak be, ahol azokat a megerősített információs alosztály feldolgozza, s továbbítja az illetékes osztályoknak. A Titkárság tagjainak megjegyzéseit, észrevételeit — noha azok komoly figyelmet érdemelnek — ezúttal nem ismertetjük. A kiküldött bizottság javaslatát reális összefüggésében helyezte el Rajk László: „...az egész javaslat nagymértékben csak irányvonalnak tekinthető s a PB által való elfogadása után minden pontját ki kell még pontosan dolgozni a végrehajtás szempontjából". A Politikai Bizottság 1949. február 17-i ülésén Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Kádár János, Marosán György, Révai József, Rajk László, Nagy Imre, Vajda Imre, Kossá István, Rónai Zoltán, Apró Antal, Harustyák János, Vas Zoltán, Kovács István, Horváth Márton, Olt Károly, Orbán László és Donáth Ferenc vett részt; a 2. napirendi pont tárgyalására meghívták Szirmai Istvánt és Szőnyi Tibort. A PB ülésén a következő határozatokat hozták: 1. Megszüntetik a Nő- és az Ifjúsági Titkárságot, a Közigazgatási, a Karhatalmi, a Katonai, az Információs és a Sport Osztályt, a Közigazgatási, a Külügyi, az Agit.-prop. és a Munkaverseny Bizottságot. 2. Átszervezik az Állampolitikai Osztályt Államigazgatási Osztállyá, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot Államgazdasági Bizottsággá. 3. A kádermunkát decentralizálják: a Káder Osztály a vezető párt-, állami és tömegszervezeti káderek osztályává alakul át, egyidejűleg a központi apparátus minden osztályán káder alosztályt hoznak létre. (A PB a decentralizálás tervének kidolgozását a Szervező Bizottság feladatává tette.) 4. Az Oktatási, a Propaganda és a Kultúrpolitikai Osztály különválása csak átmenetileg, egy újonnan létesítendő állami szerv felállításáig marad meg. Ezt követően az említett három osztály Agitációs és Propaganda Osztállyá alakul át. 5. A Külügyi Bizottság helyett háromtagú, az Agitációs és Propaganda Bizottság helyett hat-hét tagból álló pártkollégium alakul. A Sport Bizottság addig marad fenn, amíg az Országos Sporthivatalon (OSH) belül pártkollégium létesül. Egy-egy szűk pártkollégiumot hoznak létre az igazságügyi és a népjóléti ügyek intézésére. 6. A Szervező Bizottság működésének egy részét átadják az osztályoknak. Utóbbiak jó működésének biztosítására a PB saját tagjaiból minden osztályvezető mellé egy-egy politikai felelőst jelöl ki, aki az egész osztály munkájáért politikailag felelős. 7. Minden minisztériumban, továbbá a Tudományos Tanácsban 7-13 tagú kollégium létesül. A határozatok végrehajtásáért a Szervező Bizottság felelős. Ismételten utalnunk kell arra, hogy a határozatok végrehajtása, az átszervezés koncepciójának realizálása csak a konkrét szervezési egységek konkrét vizsgálatának tárgya lehet. Ennek érzékeltetéséül hadd ragadjunk ki — ötletszerűen — néhány problémát: az Információs Osztály működéséről nincs közvetlen ismeretünk, a Katonai Osztály már 1949. január 6-án megszűnt és átalakult a honvédség pártszervezési osztályává 21 ; nem világos számunkra, hogy mi a (többek között: hatásköri) különbség bizottság és pártkollégium között; a kádermunka decentralizálására csupán 1952ben került sor stb. A szervezeti elvek végleges tisztázására 1949 őszén került sor, az október és november havában a Szovjetunióban járt pártdelegáció tapasztalatai alapján. A 26 főből (a tolmácsokat
