Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [15] 1985. 40 p.

Szabó Éva: A Magyar Kommunista Párt országos vezető testületeinek szervezeti felépítése és működési mechanizmusa

A Központi Vezetőség 1945. december 15-i ülésén hozott határozatával a korrupció elleni harc és a pártmorál erősítése érdekében 5 tagból álló Központi Ellenőrző Bizottságot létesített. A KEB tagjait a Központi Vezetőség hagyta jóvá. A KEB első elnöke Prieszol József, titkára Tóth György, tagjai pedig Maróthy Károly, Kalamár József és Pikler György lettek. A KEB titkára 1946. július 23-i titkársági határozat alapján Bárd András lett. A KEB a Központi Vezetőségnek volt alárendelve, ami beszámolási kötelezettséget is jelentett, de munkájáról számot adott a Politikai Bizottságnak is. Feladatkörét is ez utóbbi határozta meg 1946. január 21-én. A Központi Ellenőrző Bizottság tevékenységének kezdeti szakaszában olyan ügyekkel is foglalkozott, amelyek jórészt a helyi pártszervek hatáskörébe tartoztak volna. Ennek megszüntetését segítette a Párt III. Kongresszusának a KEB-re vonatkozó határozata. Munkájáért a párt legfelsőbb fórumának, a Kongresszusnak volt felelős. A munkája kibővült s betöltötte az eddig működő központi pártbíróság szerepét is. A III. Kongresszus 8 tagból és 3 póttagból álló Központi Ellenőrző Bizottságot választott. A KEB elnökének Kiss Károlyt választotta, tagjaiul pedig: Bárd Andrást, Kalamár Józsefet, Maróti Károlyt, Pikler Györgyöt, Révész Gézát, Szabó Piroskát és Víg Pált, póttagok lettek: Mekis József, Tóth János. A KEB tagjainak számát és feladatait a Kongresszuson elfogadott Szervezeti Szabályzat rögzítette. A KEB feladatait két vonalon igyekezett megvalósítani. 1. Foglalkozott a maga által kezdeményezett fegyelmi ügyekkel, valamint azoknak a párttagoknak, pártszerveknek, -szervezeteknek ilyen jellegű ügyeivel, amelyek sem a megyei, sem a városi pártszervek hatáskörébe nem tartoztak. Ugyancsak foglalkozott a fellebbezés során hozzákerült ügyekkel is. 2. A KEB pártvizsgálatokat is végzett, elsősorban a párt pozíciójának erősítése szempontjából jelentős területeken. Az egy-egy pártvizsgálat során feltárt jelenség, tendencia elemzésének eredményeként általános elvi, — az egész pártéletet érintő — állásfoglalást is kialakított. A KEB megnövekedett feladatai 1948-ban a párt belső fegyelmének erősítésével, a tagokkal szemben fokozódó igényességgel és a két munkáspárt egyesítését előkészítő munkálatokkal függtek össze. A tagkönyvcsere során a kizártak ügyeinek vizsgálata jelentős többletmunkát jelentett a KEB-nek. Ezért a kizártak ügyeinek felülvizsgálására a Központi Ellenőrző Bizottság irányításával külön bizottságot hoztak létre. Ennek tagjai voltak: Sebes István, dr. Weil Emil, Szilágyi József, Bárd András, Gerő György, Kiss János, Fülöp Péter és Maróthy Károly. A bizottság a két munkáspárt egyesülésével munkáját befejezettnek tekintette, illetve a beérkezett csekély számú fellebbezés kivizsgálására szorítkozott. A Központi Ellenőrző Bizottság üléseiről szerkesztett jegyzőkönyvet készítettek. Az ülések előkészítését, egy-egy ügy kivizsgálását és annak adminisztrációját a KEB külön apparátusa végezte. A KEB munkatársainak száma 1945 közepén 6 főből állott.