Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [13] 1983. 145 p.

Szűcs László: A Marx-Engels irathagyaték története és magyar vonatkozásai

Ez a gazdagság tette lehetővé az IML számára, hogy 1955 és 1966 között teljesebb forrásbázis alapján ismét kiadja Marx és Engels összes müveit 39 kötetben /melyet később még 11 kiegészitő kötet követett/, majd hozzákezdjen a minden tudományos igényt kielégitő kritikai kiadás munkálataihoz. Ez a hatalmas, 100 kötetre tervezett mü, melyben a szövegváltozatok is megjelennek és minden kézirat eredeti nyelven kerül közlésre, a moszkvai Marxizmus-Leninizmus Intézet és a Német Szocialista Egységpárt Marxizmus Leninizmus Intézetének közös vállalkozásában készül. Eddig a négy sorozatból /l. müvek, tanulmányok . 2. A Tőke, 3. levelezés, A. feljegyzések, kivonatok/ összesen 13 kötet jelent meg és méltán mondhatjuk, hogy példája lehet minden tudományos igényességü forráspublikálásnak. A berlini Marxizmus-Leninizmus Intézet természetesen nem minden alap nélkül kapott részt a minden tudóst lelkesitő szép feladatból. A német kommunista szakemberek már a két világháború közötti MEGA közrebocsátásában is közreműködtek. Az 1963-ban alapitott berlini intézet a kutatások egyik központja lett, archívuma pedig talán a harmadik leggazdagabb gyűjteménnyel rendelkezik a Marx és Engels iratokat illetően. Összesen 70 lap eredeti kéziratot és több mint 9000 fényképmásolatot őriz a hagyatékból. A berlini intézet azonban más vonatkozásban is kitüntette magát: Bruno Kaiser, az intézet alapitó tagja SZÍVÓS munkával felderítette Marx és Engels könyvtárának az évtizedek során teljesen szétszóródott példányait. Több mint 700 kötetet azonosított, és ezek többségében Marxtól, illetve Engelstől