Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [13] 1983. 145 p.

Szűcs László: A Marx-Engels irathagyaték története és magyar vonatkozásai

intézet politikai okokból valamely szöveget megmásított volna. Javasolta végül, hogy folytassák a tárgyalást a moszkvai intézet képviselőivel. Ezt az álláspontot képviselte Friedrich Adler a Szocialista Munkás Internacionálé Irodájának azon ülésén /1935. október lo./ is, amelyen a német párt a szovjet javaslatot és ezzel szembeni elutasitó álláspontját ismertette. Ugyanakkor azonban a német szociáldemokrata mozgalmon belül is újabb, a tárgyalások útját kereső megfontolások merültek fel. így a szovjet féllel kapcsolatot tartó Nyikolajevszkij azt vetette fel, hogy az iratok Moszkvában történő letétbe helyezése esetén nemzetközi tudományos testület kezébe kellene letenni a kutatás, a felhasználás ellenőrzésének jogát. A tárgyalások végül ezen az alapon folytatódtak. E célból Adler közreműködésével kidolgoztak egy úgynevezett Sozialistísche Archiv-und Publikationgossolschaft /SAPUG/ tervét, melynek előkészítésére a Leon Blum, Alexander Bracke, Jean Longuet, továbbá Giuseppe Emanuele Modigliani és Pjodor Iljics Pan részvételével szervezőbizottságot alakítottak. A moszkvai intézet szakértői elsősorban arra összpontosították figyelmüket, hogy a hagyaték egésze - tehát az ismételten megállapított hiányokat is pótolva - képezze a tárgyalások tárgyát. Ezen tiilmenően, hogy a szorosan vett Marx-Engels irathagyatékon kivül a korai szocialista egyesületek irományai a Weitling-féle iratok, a kölni kommunista per anyagai, az I. Internacionálé jegyzőkönyvei és iratai, beleértve a Hevr-York-i időszakból származó dokumentumokat is - a letét állományába kerüljenek.