Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [13] 1983. 145 p.

Szűcs László: A Marx-Engels irathagyaték története és magyar vonatkozásai

A legkomolyabb ajánlat a Moszkvai Marx-Engels-Lenin Intézet részéről érkezett a ez hosszasan elhúzódó, beható tárgyalásokat eredményezett. Először 1935 augusztusában érkezett Párizsba a moszkvai intézet két megbízottja: Hermann és Tihomirov, hogy a német párt ottlévő archívumának felügyelője, B.Nyikolajevszkij /egy emigrációban élő mensevik/ közvetítésével tájékozódjanak, illetve tárgyaljanak a Marx-Engels iratok megszerzésének lehetőségéről. Ajánlatuk szerint a moszkvai intézet kész volt mégha tározott időre /20 évre/ átvenni megőrzés céljából az iratokat, ennek fejében időhatár nélküli kamatmentes kölcsönt kínáltak fel a német pártnak. Vállalta az Intézet azt is,hogy háború esetén a német párt által megjelölt semleges államban helyezi el az iratokat, továbbá, hogy fotókópiákat bocsát az eredetiek letétbehelyezése idejére a német szociáldemokrata párt rendelkezésére, azokról az iratokról is, amelyeket eredetiben már régebb óta Moszkvában őriztek. A német pártvozetőség nem adott azonnal választ, főleg politikai megfontolásokból halasztotta a tárgyalások foly tatását. Marx-Engels szellemi hagyatékát nem akarta átengedni a II. Internacionálé kezéből a III. Internacionálénak. A prágai német emigráns pártvezetőség 1935 szeptember 16-án tartott ülése végül úgy döntött, hogy politikai megfontolásokból nem fogadhatják el a szovjet ajánlatot, s igy nincs értelme a tárgyalások folyatásának. A végső szó kimondását azonban a II. Internacionáléra bízták. A pártvezetőség körlevélben tájékoztatta Q Szocialista Munká3 Internacionálé végrehajtóbizottságának tagjait az ajánlatról - és véleményüket kérték.