Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [13] 1983. 145 p.

Szűcs László: A Marx-Engels irathagyaték története és magyar vonatkozásai

eredménynek számított, hogy Rjazanov fellépése nyomán 1924. december 19-én Bernstein visszaadta a berlini pártarchivumnak Marx-Engels irathagyatéknak azt a részét, ami már 1910 éta nála volt /kivéve Engels hozzá intézett leveleit, melyeket 1925-ben külön kötetben publikált/ - egyben 4 200 Márka ellenében lemondott minden publikálási jogáról. Ezt követően a Moszkvai Marx-Engels Intézet a Frankfurt am Mainban működő Goaselschaft für Soziale Forschung közös vállalkozásaként, ugyancsak Frankfurtban létrehoztak egy kiadót, a Marx-EngelsArchiv Verlaggessellschaft-ot, a sorozat gondozására. 1927ben jelent meg Frankfurtban a MEGA első kötete németül, s egy évvel később oroszul Moszkva-Leningrád jelzéssel. A német szociáldamokrata párton belül többen támadták a pártvezetőséget, hogy fegyvert adtak a Kommunista Párt kezébe a Marx-Engels iratok publikálási jogának átengedésével. E biráló hangoknak engedve 1930-ban olyan határozatot hozott a pártvozetős ég, hogy többé nem bocsátható a moszkvai intézet rendelkezésére az irathagyaték, sőt a kiadás jogosultságát is problematikusnak jelezte. Rjazanov nagyon hatásosan, a Bernsteinnol 1924-ben létrejött megállapodásra hivatkozva, visszaverte, a támadást. A német pártvezetőség által inditott vizsgálat Rjazanovot igazolta, mégis a saját pénztárukból visszautalták a frankfurti társaságnak a Bernstein által felvett összeget, mivel eltökélt szándékuk volt, hogy az akkori kiélezett politikai helyzetre való tekintettel lehetetlenné teszik a hagyaték kiadásának folytatását. A kötetet; azonban folyamatosan megjelentek. A német nyelvű kiadás a fasizmus előretörése miatt mégis befejezetlen maradt

0 összesen tizenkét kötet jelent meg,