Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [13] 1983. 145 p.

Szűcs László: A Marx-Engels irathagyaték története és magyar vonatkozásai

Ugyanebben az időben az ortodox marxieták és a revizionisták' közötti ideológiai front elmosódása is végbement. 1910-ben már Bernstein kapott megbízást a német párttól Marx és Engels egymásközti levelezésének közzétételére, nőt a levelezés jelentős részét kikölcsönözték a lakására. Csak Marx lányának, Laurának az energikus fellépésére vonták be a szerkesztőbizottságba Bebelt és Mehringet. Ennek ellonére az 1913ban négy kötetben megjelent Der Briefv/echsol zwischen Friedrich Engels und Kari Marx 1044-bis 1003„ a szövegek pontos közlése tekintetében sok kívánnivalót hagyott maga után. Számos kisobb publikáció következett ezután. A hagyaték kiadása terén a következő nagy vállalkozás Dávid Boriszovics Hjazanov nevéhez fűződött, aki orosz szocialista emigránsként élt Nérnetországban, s a pártarchivumban vált a kéziratok szakértőjévé. Ő inditotta útjára a német pártvezetőség megbizásából a Gesammelte Schriften von Kari und Friedrich Engels 1052 bis 1062 /Stuttgart, 1917./ cimü gyűjteményt,, Ez a Mchring által gondozott Nachlassauagabe folytatása volt s a Nen-York Daily Tribuuo-ban valamint a Noue Oder-Zeitung-ban megjelent cikkeket tartalmazta. Az eredetileg tervezett négy kötetből azonban csak kettő jelent meg, s időben is csak 1056-ig jotott el. Rjnzanov vállalkozásában, mint ahogyan az egész MarxEngels hagyaték sorsában döntő fordulatot hozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. 1920. december 0-án az OK/b/P Központi Bizottságának határozata alapján létrehozták Moszkvában a Marxizmus Múzeumot /ami 1921 januárjától Marx-Engels Intézet, 1931-től Marx-Engels-Lonin Intézet, 1956-tól pedig Marxiz