Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [13] 1983. 145 p.

Karsai Elek: A legújabbkori történetírás forrásai 3.

Ezen visszaemlékezések felvételi módszereinek vizsgálata szintén meghaladja e tanulmány célkitűzéseit és kereteit; amennyire hasznosnak, sőt némely esetben szinte elengedhetetlennek tarthatjuk a visszaemlékező segítségét az időszakot illető levéltári és könyvtári anyag rendelkezésére bocsá_ tásával, annyira problematikus lehet hatásában, ezért az igy létrejött, vagy még inkább létrehozott visszaemlékezés szővegéből feltétlenül ki kell szűrni az eredeti, saját élményekbe beépült más forrásanyagot. A teljes visszaemlékezések kategóriájába sorolhatók az államférfiak, politikusok, magasrangú katonatisztek könyv alakjában, vagy újságokban, hetilapokban közreadott memoárjai. Ilyen emlékiratokat adott közre Horthy Miklós, ki 1919 késő nyarától Magyarország élén állott mint a hadsereg főparancsnoka - a Legfőbb Hadúr -, majd 1920. március 1-től 1944. október 16-ig mint kormányzó, Kállay Miklós, ki 1942. március 9-től 1944* március 19-ig töltötte be a miniszterelnöki tisztséget, Károlyi Mihály gróf, az 1918 októberi magyar polgári forradalom miniszterelnöke, majd köztársasági elnöke, 1946 után Magyarország párizsi követe, Böhm Vilmos, Buchinger Manó, Garami Ernő, mindhárman a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezető garnitúrájához tartoztak, emlékirataik különösen az 1918as őszirózsás forradalom és az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság történetének tanulmányozását segitik elő, Munkácsi Ernőnek, a Pesti Izraelita Hitközség főtitkárának visszaemlékezései az 1944. március 19-i német megszállásra, valamint n zsidóellenes akciókra, rendeletekre, az Uj Élet cimü zsidó hetilap közölte 1945 decemberétől több folytatásban. A legújabb