Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [12] 1982. 151 p.

Zalai Katalin: Adalékok a Magyarországi Vas és Fémmunkások Központi Szövetsége szervezeti felépítéséhez

A szabadszervezet az 1906-os év gazdasági harcai során bontatkozott ki, még állandó jellegű szervezeti keretek nélkül. Mindössze a szakmai szervező' bizottságok, illetve a bizalmi férfi-hálózat működött. 1908-ban történt meg a szervezeti különválasztás, kiala­kultak a szabadszervezet szervei. Igy akarták menteoiteni a legális szakszervezetet a hatósági zaklatásoktól, hiszen ad­dig a J tiltott gazdasági mozgalmak, sztrájkok vezetését és se­gélyezését a legális szervek látták el. Most a Szövetségtől teljesen elválasztották, a szabadszervezetnek külön adminiszt­rációs és pénzügyi alapja lett. A szabadszervezet felállása 1908 után a következő volt: bizalmi férfiak, szervező bizott­ságok, országos végrehajtó bizottság, szabadszervezeti köz­gyűlés. Ez a szervezeti felállás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és ezért a IV. közgyűlés 1910-ben létrehozta a buda­pesti végrehajtó bizottságot, amely átvette az országos végre­hajtó bizottság szerepkörét. A szabadszervezet vezetésébe be­kapcsolódott a Szövetség központi vezetősége és az elnökség. Az 1911. évi szabadszervezeti szabályzat is hangsúlyozza az elnök és a központi vezetőség szerepét, elsősorban a aztráj­segélyek fizetésénél betöltött funkcióját. 1920-tól a budapesti helyi csoport vezetősége lett a gaz­dasági mozgalmak felelős testülete. Végrehajtó bizottságot kül­dött ki a folyamatos munka érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents