Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [12] 1982. 151 p.

Zalai Katalin: Adalékok a Magyarországi Vas és Fémmunkások Központi Szövetsége szervezeti felépítéséhez

1906-ban még a felügyelő választmány foglalkozott a központi vezetőség ellen felmerült panaszok meghallgatásával és orvoslásával. Éz később a választott biróság feladata lett.' A nagyválasztmány összetételéről csak 1930-ból származó adataink vannak. Az alapszabályok szerint 10 tagból állt, akiket a közgyűlés választott meg a központi vezetőség, a felügyelő választmány és a 10 legnagyobb helyi csoport tagjai közül. Üléseit félévenként tartotta, melyeken a központi vezetőség köteles volt jelentést tenni az általános gazdasági hely•a p zetről és a belső szervezeti ügyekről. A választott biróság 1918-tól 5 tagból, 1927-től 7 rendes és 5 póttagból állt. A közgyűlés két évre, titkos szavazással választotta. Feladata a tagok egymásközötti, a tagok ós a vezetőség közötti és a különböző vezető testületek között felmerülő vitás ügyekben való döntés, kivéve a vagyonjogi ügyeket. Határozata ellen másodfokon a nogyválasztmányhoz, harmadfokon a közgyűléshez lehetett fellebbezni. J A központosítás fejlesztésére törekvő Szövetség 1910. augusztus 14-20-án tartott IV. közgyűlése a Szövetség budapesti szerveit és szakosztályait megszüntette és egy fővárosi csoportot hozott létre. Igy a III. kerületi helyi csoportot, a Váci úti helyi csoportot, a X. kerületi helyi csoportot, a vésnökök, az auerfényszerelők, a bádogosok és . szerelők, a szegezőlakatosok, a lakatosok, a vas- és rézbútormunkások, a vas- és ércöntők, a vas- és rézesztergályosok, a rézművesek,