Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [12] 1982. 151 p.

Zalai Katalin: Adalékok a Magyarországi Vas és Fémmunkások Központi Szövetsége szervezeti felépítéséhez

meg 1910-ben a Budapesti Helyicooportot, 1924-ben a vasesztergályos szakosztály csaknem velamenynyi tagja, a közös védelmi alap elleni tiltakozásul kivált a Szövetségből és áj szervezetet hoztak létre Magyarországi Vas* * 15 és Rézesztergályosok és Rokonszakmák Országos Egyesülete néven. Titkára Hackspacher István lett, aki jobboldali nacionalista irányba vitte az Egyesületet. 1928-ban kezdődtek meg 0 tárgyalások a visszavételről. 1930-ban sikerült megegyezni, J 16 a kivált esztergályosok visszatértek a Szövetségbe. A Szövetségnek az alapszabályokban lefektetett vezető szervei voltak: a közgyűlés, a központi elnökség, a központi vezetőség a titkársággal, a felügyelő választmány. Helyi szervei: a szakosztályok 1903-1910-ig, a Budapesti Helyicsoport és 0 vidéki helyi csoportok 1910-1930-ig. Legális- szerv volt a 17 irt 1^3 ?n Dalárda , a Vasas SC ' , a Vasas Segélyező és a Vasas Otthon." A féllegális szabadszervezet szervei voltak: a szabad- . szervezeti közgyűlés, az országos végrehajtó bizottság, a szabadszervezeti iroda a titkárral, a budapesti végrehajtó bizottság, a szervező bizottságok és a bizlami férfiak. A Vasas Szaklap legálisan működött, de kezdettől fogva a szabadszer21 vezkedés fő központja volt. A Szövetség periodikuson ismétlődő jelentős eseményei voltak a közgyűlések. A.z alapszabályok kétévenkénti, 1927^23 tői évenkénti közgyűlést irtok elő" . Ez utóbbi azonban nagy anyagi terheket rótt a Szövetségre, igy gyakran elhalasztót-