Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [12] 1982. 151 p.

Zalai Katalin: Adalékok a Magyarországi Vas és Fémmunkások Központi Szövetsége szervezeti felépítéséhez

A századfordulóig az egyes vasas szakmák külön, kis egy.lekben szervezkedtek*, ezért sem létszámukat, sem anyagi ere jüket tekintve nem tudtak egységesen és megfelelő erővel fellépni a vasmunkásság érdekében. Nyilvánvalóvá vált, hogy egységes szervezetre, központosított szövetségre van szükség. Már 1894-ben, a vas- és fémmunkások első kongresszusán megtették az első lépéseket a szövetség megalakítására és kör 2 zös pénzügyi alap létrehozására . Ennek eredményeként még ugyanabban az évben közös ellenállási pénztárat állítottak fel a bérharcban állók segítésére, egyszersmind a szervezési feladatokra végrehajtó bizottságot választottak^. A Magyarországi Szociáldemokrata Párton belül a századfordulón lezajlott viták, az ellenzék megjelenése és kiválása következtében a vasas mozgalom is két részre szakadt''. Az ellenzék az ú.n. újjászervezettek befolyást szerzett a Budapesti Vas- és Fémmunkások Szakegyletében. Javaslatukra a Szakegylet országositotta alapszabályait, igy 1901-ben létrejött a Mezőfiék befolyása alatt álló Magyarországi Vas- és Fémmunkásegylet, amely újra, most már szövetségi alapszabályokért folyamodott a Belügyminisztériumhoz^. Az MSZDP hivei Teszársz Károly vezetésével a valóban osztályharcos vasmunkásszövetség létrehozásán fáradoztak. Ennek érdekében tárgyalásokat kezdeményeztek a mezőfistákkal, eredmény nélkül. Teszárszék, miután a megegyezésben már nem biztak sürgették a Magyarországi Vasöntők Szakegyesülete éa a Budapes ti Egyesült Ércöntő- és Satumunkások Szakegyesülete fúzióját,