Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [12] 1982. 151 p.

Kársai Elek: A legújabb kori történetírás forrásai 2.

zó szervek, intézmények, valamint a levél címzettjének a politikai, gazdasági, társadalmi hierarchiában elfoglalt helye határozza meg, azaz először mindig azt kell vizsgálnunk, a le velet ki irta kinek? Továbbá: a forrásérték eldöntésénél figyelemmel kell lennünk olyan tényezőkre, mint az irat tartalma, keletkezési ideje és helye, a szóbanforgó ügy jellege /bizalmas, titkos stb./. A levél szerzője, aláírója lehet valamely intézmény vagy szerv vezető testülete - igy például a katolikus püspöki kar, valamely politikai párt központi bizottsága -, címzettje lehet a társadalom egésze vagy annak egy kisebb-nagyobb csoportja; levéllel fordulhat egyik államfő egy másikhoz, levél lehet melléklete diplomáciai szerződésnek. A levél célja lehet tájékoztatás, utasítás, kérés, til takozás, üdvözlés, hogy csak a legáltalánosabb tartalmi, váltó zátokat emlitsük. A levél első megjelenési formája lehet újság, röpirat, ez esetben ú.n. nyilt levéllel van dolgunk, de az sem szokatlan, hogy a levelet utólag a szerző vagy a cimzett teljes ter jedelemben vagy részben nyilvánosságra hozza. A történeti forrásként számbovehető magánlevelek közül megemlitendők ogyes személyeknek valamely hivatalhoz, intézményhez intézett levelei köz-, vagy magánügyben. Ezek tartalmukat tekintve lehetnek közérdekű bejelentések, hatóságok tájékoztatása valamely intézmény, szerv, vagy személy a társada lomra nézve hasznos vagy káros tevékenységéről, kérelem vagy