Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [12] 1982. 151 p.

Kársai Elek: A legújabb kori történetírás forrásai 2.

- mely jegyzőkönyvekből éppen a mozgalmi jelleg létére vagy nemlétére következtethettek a kutatók -, az több mint kérdéses. De a kép teljessége kedvéért hozzá kell tennünk: kezdetben az "emlékeztető" a tárgyalás, a megbeszélés, a taggyűlés részletes leirását tartalmazta, és az általunk helytelennek itélt gyakorlat egyes társadalmi szervezeteknél csak a legutóbbi időkben alakult ki. Érvényes ez a kongresszusi, küldöttközgyűlési értekezletek anyagára is, ahol nem elégedhetünk meg a jegyzőkönyv tisztázati /másolati/ példányaival, hanem meg kell őriznünk a beszámolókhoz készitett előzetes anyagokat, a nyers vázlattól a különböző szövegekig. Aliszen nemcsak az fontos, mi hangzott el, de az sem lehet érdektelen, mi maradt el vagy mi változott meg./ Itt merült fel az a kérdés, hogy valamely más testület ülésének lefolyásáról szóló irásos jelentést hol helyezzünk el. Talán az lehetne a célravezető eljárás, ha egyrészt a proveniencia elvének megfelelően az iratot létrehozó szerv anyagában rakjuk le, úgy, hogy a szóbanforgó testület jegyzőkönyvéhez kellő tájékoztatást nyújtó ú.n. utalócédulát teszünk. c/ Jelentések Az adminisztráció növekedésével, amikor a felettes szervek tájékoztatása személyes úton egyre nehezebbé válik, fokozatoson megnő a jelentésnek, mint iratféleségnek szerepe, fontossága. A jelentések skálája is igen széles: az egyedi, egy témára vonatkozó, egy alkalommal készitett jelentéstől a körkérdésen át egészen a rendszeresített, hetente, havonta ismétlődő jelentésig terjed. Az előbbieknél kiemelendők azok a je-