Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [12] 1982. 151 p.

Kársai Elek: A legújabb kori történetírás forrásai 2.

vagy több személy tárgyalását rögzítik - nem szószerinti viszszaadásban - és nélkülözik a jegyzőkönyv formai és tartalmi kritériumait. A tárgyaló felek - elsősorban a diplomáciai érintkezésben - általában külön-külön készítenek tájékoztató irást a megbeszélés lefolyásáról, de az sem kivételes, különleges eset, amikor a résztvevők egyike készit valamennyi, a tárgyalásban résztvett személy számára feljegyzést a tárgyalásról. Ez utóbbi kategóriába tartoznak elsősorban a valamely hivatalbon, szervben, intézményben tartott értekezletről, tárgyalásról készitett feljegyzések, - ezeket a résztvevők csak egészen ritka esetben látják el kézjelükkel, aláírásukkal, azaz nem hitelesitik, - és nyilvánvalóan ide kell sorolnunk az államfő, a miniszterelnök, a szakminiszterek, továbbá az állami főtisztviselők megbeszélései lefolyásának irásba rögzítését. Ezen iratféleség forrásértéke meghatározásához természetesen mindenekelőtt az szükséges, hogy ismerjük a tárgyalás, a megbeszélés résztvevőinek rangját, továbbá az, hogy ismerjük az irat létrehozójának hivatali beosztását, valamint az irat létrejöttének körülményeit, azt, hogy az irat készitője jelen volt-e a tárgyaláson vagy pedig a tárgyalás valamely résztvevője tájékoztatta az alárendelt tisztviselőt a tárgyalás lefolyásáról és e tájékoztatás eredményeként született meg, jött létre az irat. Az előzőre jó példa Gömbös miniszterelnök mindössze 10 soros, ceruzával irt feljegyzése a Hitler kancellárral 1933. június 17-én folytatott tárgyalásról, az utóbbira az a fel-