Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [12] 1982. 151 p.
Berényi György: A kutatáskorlátozás és a kutatói érdek kérdéséhez
tartalmazó jogszabályok váltottak ki, mint például az adótörvény, a személyes iratokra vonatkozó törvény, vogy éppen a gazdasági, statisztikai vonatkozások. Nehézségekbe ütközne - irjo - egységes szabályozás kidolgozása, elsődlegesen a még élő és különösen a politikai területen tevékenykedő személyek miatt, akik okkal vagy ok nélkül a magánéletükbe való beavatkozásnak tekintenék a személyükkel valamilyen módon összefüggő adatok publikálását. Nem kevésbé jelentős probléma az elhunytakra vonatkozó személyiségvédelem Ó3 az emberi méltóság megsértésének, illetve megóvásának a kérdése. Bonyolitjo az összképet még az is, hogy az elhunyt személyek hozzátartozói is rendelkeznek bizonyos jogokkal, amelyek tovább nehezitik a kutathatóság amúgy sem könynyü problémáját. Azt is meg kell vizsgálnunk - Írja Oldenhage -,hogy bizonyos személyek ábrázolása az adott történelmi vagy politikai korszakban olyan tanulsággal szolgál-e, hogy az információ legitimitása a nyilvánosság számára feltétlenül elsődlegességet kell hogy élvezzen az érdekelt fél adott esetben még mindig fennálló jogi érdekeivel szemben. Összefoglalva megállapítja, hogy az iratok 30 éves zárolása legtöbb esetben elegendő, hogy a személyiség védelmét garantálja. Sok esetben ez a határidő nem is elegendő, más esetekben pedig indokolatlanul hosszúra nyúlik. E probléma áthidalására kiválóan alkalmas módszer az adatok személynév és hivatkozási alap nélkül való közzététele. Lényegesen leegyszerűsíti a helyzetet az is, ha a történészek nem avatkoznak bele