Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [12] 1982. 151 p.

Berényi György: A kutatáskorlátozás és a kutatói érdek kérdéséhez

mációt a kutató számára továbbadni és nyilvánosságra hozni, E kérdésekről az NSZK-ban politikai téren is folytatott vitákban, nem utolsósorban a német szövetségi parlamentben ismételten kisérletek történtek arra, hogy kompjuterbe betáplált adatok konkrét személyekre vonatkoztatott visszakeresését korlátozzák, illetve tágabb értelemben a személyiségvédelemmel kapcsolatos törvényalkotást ilyen irányba fejlesszék. * Ebből következik a kérdés, milyen mértékű újraértelmezést igényelnek a személyiségvédelem jogi érdekeltségei, hogy a jelenkori történeti kutatást a jövőben ne gátolják a szükségesnél nagyobb mértékben. Oldenhage hangsúlyozza,hogy a vitában felmerült megfontolások nem tekinthetők semmiféle egzakt tudományos hozzájárulásnak a személyiségvédelem kérdéséhez az adatvédelem jogi vitáinak keretében, hanem sokkal inkább levéltártudományi kisérletnek, amelyben a személyiségvédelem és a tudományos szabadság között fennálló érdekkülönbségek mérlegelése szakszerű és méltányos döntésekhez vezethet. Véleménye szerint a levéltárosok és a történészek abban egyetérthetnének, hogy a személyiségvédelem joga egy átfogó sajátos törvény által történő szabályozást igényel, viszont a német szövetségi parlament elé terjesztett törvénytervezet aligha vezetett volna nagyobb jogi biztonságra. Az NSZK jogszolgáltatása az utóbbi években egy igen nagy jelentőségű döntést hozott; a szövetségi alkotmányjogi biróság megállapította, hogy a személyiségvédelem kifejezetten a még élő