Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [11] 1981. 202 p.

Ságvári Ágnes: A munkásmozgalom történetének forrásai a Fővárosi Levéltárban

selőivel kapcsolatosan. Ezeknek az iratoknak a fényénél megvilágítást nyer a Horthy-korszakbeli párt és szakszervezeti élet több vonatkozása, jóllehet ez esetben is - mint annakidején a rendőrségi iratok feltárásánál - ellenséges oldalról. A népügyészség és népbiróság anyagainak sokoldalú feldolgozásával az ellenforradalmi korszak jobboldali, nyilas és fegyveres szervezeteket tömörítő legagresszívebb csoportjainak progresszió-ellenes akciói új megvilágitást nyerhetnek. Természetesen forráskritikával kell megközelítenünk az értékeléseket, sót helyenként a ténymegállapításokat is, hiszen azok már az antifasiszta erők világméretű győzelme után, a jogos megtorlás légkörében keletkeztek. A népi igazságszolgáltatás pereinek külön csoportját alkotják az 1946. évi VII. tc alapján, a köztársaság védelméről szóló törvény értelmében inditott vizsgálatok és perek. A szocialista átalakulásért vivott harc idején a vállalatok életében döntő szerepet vittek a helyi forradalmi munkásszervezetek. Többségükben ugyan - mint emiitettem - a mozgalmi szervek iratai az illetékea szaklevéltárakhoz kerültek, mégis elkészült leltáraink néhány jelentős iratanyagra hivják fel a gondos kutató figyelmét. A XI. fondcsoportból csupán példaként hadd említsük meg néhány jelentős iparvállalat éa fővárosi közmű fondját s az anyag jelentőségére nézve pedig annak terjedelmét. Tárgyunk szempontjából kiemelkedő jelentőségű üzemek: a Budapest Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt. /az üzemi bizottság működésére vonatkozik 118 doboz irat/; Csonka Já-