Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [11] 1981. 202 p.

Ságvári Ágnes: A munkásmozgalom történetének forrásai a Fővárosi Levéltárban

toperes- és fiatalkorúak bíróságán keletkezett irataiban. A kommunista szimpatizánsok, szociáldemokrata párttisztviselők és szakszervezeti aktivisták, irék, szellemi foglalkozásúak együtt - a korszellem és a politikai csoportosulások tükörképei. A Budapesti királyi főügyészség és a Budapesti királyi ügyészség vádemelési eljárásai, érvrendszere az ellenforradalmi kor kommunista-, munkás- és haladásellenes jogrendjét, jogi gyakorlatát idézik. Az eljárások- tanulmányozásakor kitűnnek a hatalom működésének elemei, a munkásosztály harcaiban küzdő emberek ellen emelt vádak érv- és adatrendszere, s a bizonyítási eljárások menetéből kiviláglik a különböző állami és politikai intézmények együttműködése. A Budapesti Büntetőtörvényszék iratai az egyéb, jogszolgáltató szervektől származó iratokkal együtt nagymennyiségben tartalmaznak munkásmozgalmi tárgyú információkat. Tájékozódás szempontjából nem tekinthetünk el a szélső jobboldali pártok ellen indított perek anyagaitól sem. Azok ugyanis adalékokat szolgáltatnak munkásmozgalmi akciókról, emberekről, a munkásmozgalomnak a Horthy rendszerben elfoglalt helyéről természetesen, ha kellő forráskritikával kezeljük őket. A hírhedt Gyűjtőfogház naplói és iratai az elitéltek napi életébe engednek bepillantást. Az 1918-1919-es forradalmak BFL-ben maradt iratai közül rendkívül jelentősnek tekinthetők Budapest Székesfőváros Héptanácsának iratai 1919 első hónapjaiból. Budapest Főváros Forradalmi Központi Munkás- és Katonatanácsának 1919 márciusától