Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [11] 1981. 202 p.

Kársai Elek: A legújabbkori történetírás forrásai 1.

I. Pormai szempontból megkülönböztethetünk a/ kézzel vagy írógéppel irott, azaz hagyományos eszközökkel létrehozott forrásokat. Ezek külső megjelenési formája lehet tisztázat vagy fogalmazvány, vagy másolat, vagy többes példány. A tisztázatok közé sorolhatjuk mindazon iratféleségeket, amelyek levél,átirat, leirat, jegyzőkönyv, feljegyzés, jegyzék vagy listák formájában kjészülnek. A tisztázatok vizsgálatánál - az irat forrásértékének meghatározása érdekében - mindenekelőtt az irat készítőjének hivatali beosztását kell tekintetbe vennünk, nem érdektelen ugyanis, hogy valamely magasszintü tárgyalásról, megbeszélésről az államfő, a kormányfő,a miniszter vagy a kiséret alacsonyabb beosztású tagja, titkár vagy tolmács készített jegyzeteket, feljegyzést. Az ügy további menetét, fejleményit is nyomon kell követnünk, ha bármi feljegyzés, megjegyzés található az iraton. Lehetőleg addig kell eljutnunk, ameddig az irat végső elintézést nyert, azaz megkapta az "irattárba" jelzést. Az ügy fejleményeinek végső eredménye azonban olyan állásfoglalás is lehet, mely fogalmazványban, azaz levél vagy átirat, leirat tervezetben jut kifejezésre. Más hivataltól, intézménytől, irattermelő szervtől beérkezett tisztázat forrásértékét akkor tudjuk helyesen megítélni, ha ismerjük a címzettnek az iratban foglalt ügyre vonatkozó állásfoglalását, vagy a hivatali ranglétra fokozatai szerint illetékes tisztviselők véleményét, javaslatát.