Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [11] 1981. 202 p.

Szerényi Imre: A magyar munkásmozgalom történetének levéltári forrásairól

sebb gyűjteményt alkotnak például a Vörös Hadseregre vonatkozó iratok, a tanácsköztársasági rendeletek gyűjteménye, valamint a forradalmi törvényszékek iratai. A maga nemében páratlan gyűjteményt alkot a Párttörténeti Intézet Archívumában az ún. 1918-1919-es táviratgyűjtemény, amely sokrétű tematikát ölel fel. Hegtalálhatók benne az országos hatáskörű szervek, államhatalmi és államigazgatási szervek, a katonai szervek, budapesti külföldi képviseletek, sajtótudósitók, a karhatalmi szervek, a pártok, gazdasági, társadalmi, kulturális és tájékoztatási szedek táviratai, valamint területi elosztásban a Budapesten és vidéken magánszemélyek és különböző szervek által feladott táviratok. A proletárdiktatúra helyi államhatalmi szervei esetében a hatalmi és igazgatási funkciókat hasonlóan az országos irányító szervekhez,, nehéz elkülöníteni, illetve akkor sem különítették el. Erről tanúskodnak a magyar levéltárakban megmaradt "munkástanácsi és direktóriumi iratok", amelyek jórészt átvészelték az ellenforradalmi korszak negyedszázadát. Tekintve a központi szervek iratainak fentebb vázolt pusztulását, ezek rendkívül becsesek a munkásmozgalom-történet szempontjából. Sajátos forrástipust jelentenek a Tanácsköztársaság adatait Gyűjtő Országos Bizottság /TAGYOB/ iratai. A bizottságot az ellenforradalmi rendszer azzal a céllal hozta létre, hogy bizonyítsa a Tanácsköztársaság "rettenetes" voltát. Gyűjtőmunka eredményeként kerültek elő dokumentumok a Tanácsköztársaság vezetői ellen az ellenforradalmi bíróságok