Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [11] 1981. 202 p.

Szerényi Imre: A magyar munkásmozgalom történetének levéltári forrásairól

sebb gyűjteményt alkotnak például a Vörös Hadseregre vonatko­zó iratok, a tanácsköztársasági rendeletek gyűjteménye, va­lamint a forradalmi törvényszékek iratai. A maga nemében pá­ratlan gyűjteményt alkot a Párttörténeti Intézet Archívumá­ban az ún. 1918-1919-es táviratgyűjtemény, amely sokrétű te­matikát ölel fel. Hegtalálhatók benne az országos hatáskörű szervek, államhatalmi és államigazgatási szervek, a katonai szervek, budapesti külföldi képviseletek, sajtótudósitók, a karhatalmi szervek, a pártok, gazdasági, társadalmi, kulturá­lis és tájékoztatási szedek táviratai, valamint területi el­osztásban a Budapesten és vidéken magánszemélyek és különböző szervek által feladott táviratok. A proletárdiktatúra helyi államhatalmi szervei esetében a hatalmi és igazgatási funkciókat hasonlóan az országos irá­nyító szervekhez,, nehéz elkülöníteni, illetve akkor sem kü­lönítették el. Erről tanúskodnak a magyar levéltárakban meg­maradt "munkástanácsi és direktóriumi iratok", amelyek jó­részt átvészelték az ellenforradalmi korszak negyedszázadát. Tekintve a központi szervek iratainak fentebb vázolt pusztu­lását, ezek rendkívül becsesek a munkásmozgalom-történet szempontjából. Sajátos forrástipust jelentenek a Tanácsköztársaság a­datait Gyűjtő Országos Bizottság /TAGYOB/ iratai. A bizottsá­got az ellenforradalmi rendszer azzal a céllal hozta létre, hogy bizonyítsa a Tanácsköztársaság "rettenetes" voltát. Gyűjtőmunka eredményeként kerültek elő dokumentumok a Tanácsköztársaság vezetői ellen az ellenforradalmi bíróságok

Next

/
Thumbnails
Contents