Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [11] 1981. 202 p.

Szerényi Imre: A magyar munkásmozgalom történetének levéltári forrásairól

illetve megvalósul. 1919. március 21-én először győzött hazánkban a szocialista forradalom, a két munkáspárt egyesült, létrejött a világ második proletárállama, a Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság. A Tanácsköztársaság időszakában keletkezett levéltári forrásoknál lehetetlen elkülöníteni vagy formális választóvonalat húzni a párt és a munkásmozgalom történetére vonatkozó, valamint a proletárdiktatúra egész történetét tükröző levéltári anyag közé. Ennek jellemzésére emlékezetbe idézzük, hogy a Forradalmi Kormányzótanács egyben a pártvezetőség funkcióit is betöltötte, irányította a Párttitkárság, valamint a pártsajtó tevékenységét. Az államügyek tárgyalása után /vagy közben/ a Kormányzótanács /amelynek a ruszin népbiztos személyében párton kívüli tagja is volt/ megtárgyalta a párt soronlevő ügyeit. Ugyanakkor a Tanácsköztársaság idején tovább működtek az előző rendszer igazgatási szervei, a hivatalok, intézmények stb., míg ezeket a proletárdiktatúra át nem szervezte vagy meg nem szüntette. Ezek fennmaradt anyagában gyakran nyomon követhetjük azokat a változásokat, amelyeket az új rendszer hozott, megállapíthatjuk, hogy ezek milyen mélységig hatottak. A Tanácsköztársaság levéltári forrásairól, csakúgy, mint a polgári demokratikus forradalom forrásairól elmondhatjuk, hogy igen hiányosan maradtak fenn. A hiány egyik okára helyesen mutat rá az egyik forrásfeltáró kézikönyv: "Az ellenforradalmi kormányzat hatalomra jutásától kezdődően több intézmény, közigazgatási szerv, gazdasá-