Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [11] 1981. 202 p.

Esti Béla: A múzeumi gyűjtemény mint munkásmozgalomtörténeti forrás

zetek csoportképei, a munkásmozgalom és más haladó mozgalmak fontosabh eseményeiről /sztrájkokról, tüntetésekről, harci cselekményekről/ készült felvételek, a munkásság helyzetének alakulását tükröző, lakásviszonyainak, munkahelyi, társadalmi és kulturális életének jellemző mozzanatait megörökitő fotók, gyakran kiváló fotóművészek, fotóriporterek /Escher Károly, Bojár Sándor és mások/ felvételei. Kiemelkedő értékű a tanácsköztársasági fényképek gyűjteménye, amelynek számos darabja még az 1919-ben létésült Kommunista Proletár Múzeum gyűjteményéből maradt fenn, átvészelve az ellenforradalmi Horthy-rendszer 25 évét. Ugyancsak jelentős a nemzetközi munkásmozgalomtörténeti anyag, az emiitett ikonográfiákhoz sok külföldi országból gyűjtöttünk fotókat, gazdag a spanyol polgárháborús fényképgyűjtemény. A fényképek történeti forrásértékét nem szükséges bizonygatni. Azok a felvételek pl., amelyek a századeleji nagy választójogi tüntetésekről, az 1912. május 23-i vérvörös csütörtökről, az 1918-1919-es eseményekről, vagy az ellenforradalmi rendszer időszakában az 1930. szeptember 1-i munkanélküli tüntetésről készültek, az irott dokumentumoknál nem kevésbé járulnak hozzá ahhoz, hogy hiteles képet alkothassunk ezekről az eseményekről: a megmozdulások méreteiről, a harci eszközökről, a jelszavakról, a tömegek hangulatáról. A század elején, az 1920-as és 1930-as években készült "szociofotók a munkásság és parasztság nyomorának megcáfolhatatlan hiteles bizonyítékai.