Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [10] 1980. 150 p.

Karsai Elek: Szakszervezeti iratok, mint a munkásmozgalom történetének forrásai (1944-1970)

1956 november 4-e után a magyar szakszervezetek - sajátos helyzetükből adódóan - a belső konszolidáció elősegítése mellett, már 1956 november végén kapcsolatot teremtettek a nemzetközi szakszervezeti mozgalommal, a Szakszervezeti Világszövetség révén, nagy munkát fejtettek ki a külföld felvilágosításában - az 1956 októberi magyarországi események hátterének, valódi lefolyásának feltárásában /pl. a Szakszervezeti Világszövetség delegációjával Budapesten 1956. november 23. és 26. között folytatott tárgyalások/, a nemzetközi munkásosztály segélyeinek elosztásában. E vázlatos felsorolással természetesen korántsem tettünk vagy tehettünk eleget az SZKL-ben fellelhető, a munkásmozgalom története szempontjából fontos állagokról, egye:s iratokról adandó tájékoztatás feladatának. A teljes, átfogó tájékoztatásra nyilván csak az iratanyag teljes, "finom" rendezése után kerülhet sor. De addig is - befejezésül - talán nem lesz érdektelen egy rövid módszertani - kutatási megjegyzés, vagy ha úgy tetszik: ajánlás. A magyar szakszervezeti mozgalomban meghonosodott munkamódszer következtében - különösen a középés alapszerveknél, de a kisebb adminisztrációval rendelkező szakmáknál is - a hatáskörök, ügykörök - és ennek megfelelően az irattári tételek, ha egyáltalán voltak ilyenek - meglehetősen összemosódtak. A szakszervezeti munka legfontosabb helyein, az üzemek, vállalatok szakszervezeti, üzemi bizottságaiban az iratokat legfeljebb csak az évek sorrendjében különítették el, tárgyi beosztást csak elvétve, különleges esetekben készítették. Annak a kutatónak, aki nem elégszik meg a felső szakszervezeti szervek állásfoglalásaival, hanem végig akarja ki-