Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [10] 1980. 150 p.

Jakubowski, Jozef: A Lengyel Egyesült Munkáspárt archívumainak struktúrája és tevékenysége

- % párt/. Mindkét párt, különösen az LMP tevékenyen részt vett a megszállók elleni fegyveres harcban, szervezve az ellenállási mozgalmat. Az illegális körülmények között természetesen kevés irásos dokumentum keletkezett, aminek jelentós része a háború idején elégett vagy elveszett. A lengyel földeknek a hitleri megszállás alóli felszabadulása és a népi Lengyelország létrejötte /1944-. július 22./ után a munkáspártok a történelemben először részt vettek az ország irányításában. Az elődök munkájának tapasztalatai alapján azonnal hozzáfogtak archívumaik megszervezéséhez. Elsősorban azt keresték, mi maradt meg a háborúból. Pelhivással fordultak a párt tagjaihoz, hogy akinek sikerült megőrizni dokumentumokat, adja át az archívumoknak. Bebizonyosodott, hogy a nagy veszélyek ellenére - melyek az effajta dokumentumokat őrző embereket fenyegették - bizonyos részük megmaradt. Ez volt az LMP és az LSZP archivumainak alapja. A következő feladat az volt, hogy felkutassák a lengyel munkásmozgalom külföldön levő dokumentumait. Lengyelország történelmi múltjából eredően a szomszédos államok archívumaiban sok, a lengyel munkásmozgalommal kapcsolatos dokumentum volt található, különösen a cári Oroszország hivatali aktái között. A szovjet archívumokban őrizték az üldözött LKP dokumentumait. A lengyel munkásmozgalom a háború előtt a Szovjetunióban találta meg támaszát és menedékét: ott tartották a párt valamennyi kongresszusát /az 1918. évi első kivételével/ és a plenáris ülések többségét. Az LKP Politikai Bizottsága viszont a nyugati országokban volt. Ott szerkesztették és adták ki az LKP sajtóját. A lengyel munkásmozgalom világszerte szétszóródott dokumentumainak összegyűjtése nem volt lehetséges a háború előtt. Csak a népi Lengyelország teremtette