Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [10] 1980. 150 p.

Kállay István: A munkásmozgalom történetének kevésbé ismert forrásai az Országos Levéltárban

legújabb alakulás, mert a bányamunkások bérezése elmaradt. Ezenfelül ma új népboldogitók ütötték fel a fejüket, akik az 1919-iekkel szemben is véresebb szájúak és ami a legna­gyobb hiba, hogy a viszonyok éé ténykörülmények ismerete nél­kül mindenért a vállalatot és az üzemvezetőt tartják hibás­natkozó források a Gyűjteményekben /R. szekció/ is. Ilyen pl. az R 276. törzsszám: iparral kapcsolatos iratok. Itt cseléd- és munkakönyvek találhatóak az 1841-1927. évekből. Az R 316. törzsszám a "Munkássággal kapcsolatos iratok" el­met viseli az 1868-1938. közötti évekből. Különösen figyel­met érdemel közülük a Budapesti Munkásegylet fogyasztási részvényjegye. Az egyesületek és testületek /P szekció/ között is számos iratot találunk a munkásmozgalommal kapcsolatban. na.k. De találhatóak a munkásmozgalom történetére vo­Ezek: Országos Társadalombiztosítási Intézet Elnöksége, P. 1240. közgyűlési jegyzőkönyvek elnökségi jegyzőkönyvek igazgatósági jegyzőkönyvek 1929- 1943 1930- 1950 1930-1950 Bányanyugbérbiztositási Pőosztály. P 124-3. munkásbiztositási biróság elvi jelentőségű ügyek 1929-1943 kihágások 1935 szakszervezetek, munkások szociális helyzete, munkáslakótelepek, "N" tétel: bányavállalatok szerint részletezve. Országos Magyar Iparegyesület, P 1699. 17.tétel: munkáskérdés, vasárnapi munka­szünet 1868-1902

Next

/
Thumbnails
Contents