Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [10] 1980. 150 p.

Karsai Elek: Szakszervezeti iratok, mint a munkásmozgalom történetének forrásai (1944-1970)

A fentiekkel kapcsolatos lényeges és meglehetősen feltáratlan a bér- és normarendezése.kkel foglalkozó iratanyag, a párthatározatokból kiindulva a SZOT illetékes szervein és szakmai központokon keresztül egészen az üzemekig végig követhető e szerteágazó, nagy súlyú probléma felmerülése, alakulása. Aki pedig a szakszervezetek sajátos, a dolgozók érdekképviseletével kapcsolatos iratokat kivánja tanulmányozni, annak valóban az egész, az SZKL-ben őrzött iratanyagot ajánljuk figyelmébe, ezen belül külön kiemeljük az alábbi tevékenységi területeket: munkaerőgazdálkodás, benne a munkaközvetítés, az iparitanuló-képzés 1949-től - a munkavédelem, nagyobbrészt 1950-től, - a munkásellátás, különösen 1954-55-től, benne az üzemi lakásépítő akciók, lakásépitő szövetkezetek, a dolgozók családi házépitése, az üzemi élelmezés, az anya- és gyermekvédelem, az üzemegészségügy, a kereskedelem társadalmi ellenőrzése, a kétlakiság, a munkásszállások, - a munkásosztály művelődése üzemi kultúrmunka, szakszervezeti könyvtári hálózat, szakszervezeti művelődési otthonok, falujárás, - egészségügyi ellátás, társadalombiztosítás, - a szakszervezeti sport tevékenység, b

enne a szakmák sportegyesületei /Vasutas Lokomotiv, MEDOSZ - Traktor, Textiles - Vörös Lobogó, ÉDOSZ - Kinizsi, Pedagógus - Fáklya/, MTST Hgyei, Szólnunk kell még a magyar szakszervezetek nem zetközi kapcsolatairól, amelyek a kritikus, súlyos történelmi szituációkban A945, 1956-1957/ váltak különösen fontosakká. Köztudott, hogy Magyarország első kapcsolatfelvétele nemzetközi sikon 1945 szeptemberében, a Szakszervezeti Világszövetség párizsi kongresszusa alkalmából jött létre, a magyar szakszervezeti delegáció révén, E kapcsolatfelvétel töredékes anyaga szintén megtalálható az SZKL-ben,