Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [9] 1979. 106 p.

Szabó Ferenc: A helytörténetírás politikai szerepe, jelenlegi helyzete, módszertana és forrásai

megoldást a kiadásra vállalkozó szervek nem mindig látják sziveseno A monográfiák körébe természetesen nemcsak a megyei, városi, községi, üzemi monográfiákat számithatjuk, hanem az egyes korszakokat, sorsfordulókat bemutató összegzéseket, továbbá a tematikus szintéziseket is. Itt emelhetjük ki az 1918-1919* évi forradalma la? ól vagy a felszabadulásról készült helyi kiadványok közül az összegző szándékúakat. Számuk jelentős. Színvonaluk /a kerek tízéves jubileumok alkalmával/ mind igényesebb, egységesebb lett. Az országos áttekintések minősége közvetlenül hatott az évfordulós kiadványokra; a szempontok hasznosítása, követése korábban kevesebb önállósággal, újabban már a helyi tényekkel szembesítve történt. Még kevés megyében jutottak el a kutatásban a megyei szintű munkásmozgalom-történeti szintézis olyan formájáig, mint pl. Hajdú-Biharban. A helytörténeti munka termésének nagyobb része általában hosszabb-rövidebb tanulmányok formájában kerül az olvasó kezébe. A tanulmányok között akad a már elvégzett kutatásokat összegző is, zömük azonban új adatokat és összefüggéseket publikáló részfeldolgozás. Ha ezek a résztanulmányok jó témaválasztást tükröznek és a kívánatos forrásbázisra épülnek, s következtetéseik a szakirodalom alapos ismeretére támaszkodnak, jelentősen hozzájárulhatnak egyfelől a későbbi monográfia előkészítéséhez, másfelől az egységes célú országos kutatáshoz. A tanulmányok számos formában, keretben jelennek meg. Az évkönyveken, folyóiratokon és hasonló jellegű egyéb kiadványo-