Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [9] 1979. 106 p.

Varga György, T.: A lenini levéltári dekrétum

és a levéltárakban őrzött iratokat társadalmi tulajdonná tet te o A dekrétum értelmében - mint hatósági intézményeket - felszámolták az összes állami hivatal levéltárát s ezeknek a szovjet állam tulajdonába került anyagából létrehozták az egységes állami levéltári fondót. Irányításával a Levéltárügyi Főigazgatóságot bizták meg, A levéltárügy központosításának elve a dekrétum megjelenése óta a szovjet levéltártan alapelve. Meg kell emlékeznünk az 1919<> március 31-én megjelent, szintén Lenin által aláirt "A levéltári iratok őrzéséről és megsemmisítéséről" szóló dekrétumról is, amelynek értelmében a történeti értékű befejezett ügyiratokat - legfeljebb öt év őrzési idő után - át kellett adni az állami levéltári fondnak, A későbbiekben a szovjet kormány számos rendeletet alkotott abból a célból, hogy tökéletesítse az állami levéltári fond felépítését, kiépitse az állami levéltárak országos hálózatát, biztosítsa az iratok megóvását, egyszersmind széleskörű felhasználását a tudomány, a művelődés és a népgazdaság fejlesztése érdekében. Az állami levéltári fond dokumentumait központi /össz-szövetségi és köztársasági/, határterületi, területi, körzeti, városi és járási állami levéltárak, továbbá a hivatalok, szervezetek és vállalatok irattárai őrzik, A szovjet levéltártan fejlesztésében, a levéltári dekrétum elveinek propagálásában nagy szerepet játszottak a Krasznij