Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [9] 1979. 106 p.

Szabó Ferenc: A helytörténetírás politikai szerepe, jelenlegi helyzete, módszertana és forrásai

kritika színvonalának kérdése is. Véleményem szerint a megyék többségében inkább a szóbeli, "szájról-szájra szálló" kritika van érvényben, mint az Írásos, A helyi sajtó, a helyi folyóiratok inkább méltatásokat közölnek, mint reális értékeléseket. Előfordul, hogy személyi kapcsolatok, rosszul értelmezett baráti-ismerősi viszonyok állnak e jelenség mögött, A vidéki fórumok többnyire az országos fórumoktól, a szakfolyóiratoktól várják az alaposabb kritikát. Ez a kivánság nem megalapozott, A néhány szakfolyóirat több okból is képtelen arra, hogy a helytörténeti irodalom minden darabját bemutassa, mérlegelje. Nem marad más hátra, mint a válogatás. Ez viszont - jórészt érthetően - inkább a színvonalas alkotásokra terjed ki, mint a negatív példákra. Arra eddig nem sok törekvést láttunk, hogy a kiadványok beható ismeretében egy-egy ötéves időszak helytörténeti irodalmát a teljesség igényével mérlegelték volna. Biztató viszont, hogy mind többször kerül sor a megyékben az egyes kiadványok szakmai vitájára. Ezek - ha nem fúlnak kölcsönös udvariaskodásba - jelentős szerepet játszhatnak az emiitett közvélemény formálásában, a vezetés orientálásában, megóvhatják az új munkába fogó kutatókat az "alaphibák" egy részétől, felszinre hozhatják az aránytévesztéseket, az öntúlértékeléseket. Különösen célszerű más megyebeliek és központi kutatóhelyen dolgozó bírálók felkérése az értékelésre. Az utóbbiak esetében a specialistákat körültekintően kell kiválasztani, A helytörténeti kutatás kérdéskörének legproblematikusabb