Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [9] 1979. 106 p.
Szabó Ferenc: A helytörténetírás politikai szerepe, jelenlegi helyzete, módszertana és forrásai
sen az a pozitiv - kiemelten a szocialista - hagyományok esetében, továbbá minden olyan esetben, amikor megrögződött téves vélekedéseket kell tényekkel és érvekkel megcáfolni, hamis és történetietlen összehasonlításokat kell elvetni, leleplezni. A marxista helytörténeti kutatás bizonyos fáziskéséssel, ugyan, de követte történettudományunk általános fejlődését. A helytörténeti irodalmat jellemző nagy eltérések /szinvonal, elterjedtség, elismertség dolgában/ nem utolsósorban tájegységenként jelentkeztek és mutatkoznak ma is, bár egyre inkább észlelhető a kiegyenlítődés tendenciája. Az eltérések a helyi kötődés, hagyományápolás, az egyre inkább szocialista elemekből szövődő lokálpatriotizmus, a helyi szervező erő és szakmai felkészültség különbségeiből adódnak. A helytörténeti kutatás általános megítélésében nemcsak a szakmai körökben mutatkoznak különbségek. A helytörténet lényegét a helyi művelődésügyi vezetés sem látja mindenütt egyformán, nem érzik vagy nem kezelik mindenütt jelentőségének megfelelően. Előfordul - kivált évfordulók alkalmával -, hogy a rendszeres, folyamatos kutatómunka rovására a rögtönzött s ennélfogva tudományosan nem eléggé megalapozott - publikációkat szorgalmazzák. Ez alkalommal is el kell mondanunk, hogy a helytörténeti kutatásnak és publikálásnak két fő szakmai célt kell szolgálnia, együtt és kölcsönhatásban:
