Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [9] 1979. 106 p.

Sipos Péter: A forráskezelés egyes kérdései a munkásmozgalom-történetírásban

vitásuk miatt pótolhatatlanok, mivel bepillantást engednek a személyes kapcsolatok eleven, gyakran szenvedélyektől izzó világába, ami egyéb forrásokból nem elevenedhet meg. Elsősorban éppen ezen összefüggésben lehet hinni a visszaemlékezéseknek, senki sem felejti el azt, kit kedvelt, kit gyűlölt, ki volt a barátja és kivel állott hadilábon - feltéve, ha hajlandó erről nyilatkozni! Maradandóak azok az impressziók, lelki hatások is, amelyek az egyes történelmi jelentőségű szituációkban a visszaemlékezés szerzőjét érték. Tehát a memoár arra forrás, hogyan élte át az egyes ember az eseményeket, hogyan helyezkedett el a történéti folyamatban. Bizonytalan dolog viszont magát az objektiv eseménytörténetet, vagy annak egyes mozzanatait, a történeti folyamatokat, időpontokat vagy megsemmisült, elkallódott, hiányos dokumentumok tartalmát visszaemlékezésekből rekonstruálni. Persze egyéb forrás hiján a történész gyakran *kénytelen vállalni ezt a kockázatot. Ez esetben azonban óhatatlanul szükséges ugyanarról a kérdésről több személy megkérdezése egymástól függetlenül, a feldolgozásban pedig jelezni kell, hogy az igy nyert megoldás ingatag, nem végleges. E helyütt nem foglalkozunk a történetírói alkotómunka kérdéseivel, tehát azokkal a szellemi müveletekkel, amelyek során a kritikailag felülvizsgált forrásokból nyert adatok alapján megszületik a feldolgozás. Mégis, a forráskezelés témaköréhez tartozónak véljük, hogy megemlítünk két elég gyakori hibát a kútfők felhasználásában.