Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [9] 1979. 106 p.

Sipos Péter: A forráskezelés egyes kérdései a munkásmozgalom-történetírásban

Számos forrást illetően azonban fontos kritikai szempontokat adhat az irat értékeléséhez, ha ismerjük a szerzőjét, "Ismereten" ebben az összefüggésben természetesen nem egyszerűen a fogalmazó vagy kiadmányozó nevének, hanem az illető beállítottságának, hovatartozásának megállapítását értjük. Ez különösen az azonos irányzaton belül észlelhető eltérő álláspontok, magatartásformák finomabb meghatározásához nyújt segítséget, ami viszont döntő lehet az irat tartalmát befolyásoló torzulás! arány felismeréséhez, A Bethlen-kormányzat munkáspolitikájának formálásában igen jelentős szerepe volt Bencs Zoltánnak, a miniszterelnökség szociálpolitikai ügyosztálya nem is magas beosztású tisztviselőjének. Ha tudjuk róla, hogy pályafutását Tisza István környezetében kezdte, akkor érthető, hogy az általa készitett jelentések, memorandumok, javaslatok a munkáskérdésről, az MSZDP és a szakszervezetek irányában folytatandó politikáról miért fejeznek ki konzervativ liberális szemléletet, ami a korszak koordinátarendszerében a Gömbös Gyula vezette fajvédő csoport nézeteit ellensúlyozta. Mind gyakrabban használatos forrástipus nem csupán külpolitikai témákhoz, hanem a belpolitikai helyzethez s ezen belül esetenként a munkásmozgalom problémáihoz a Magyarországra akkreditált követek jelentései. Ezek értékeléséhez ismerni kell, hogy az egyes diplomaták Budapesten milyen társadalmi környezetben mozogtak, hiszen innen származtak információik. Hohler 1919-1924- között brit fömegbizott, majd követ pl. személyes ismeretségben állott Horthyval, aki abban az időben