Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [9] 1979. 106 p.

Szűcs László: A forrásközlés néhány kérdéséről

közzé a forrást. Természetesen - bár egyáltalán nem helyeselhetően - ezek kombinációi is megtalálhatók. Formáját tekintve a forrásközlés lehet nyomtatott, sokszorosított, fakszimile, film, hangszalag; megjelenését illetően külön kötetben /kötetekben, kötetek sorozatában/ megjelenő kiadvány, folyóirat- vagy újságközlemény, tanulmány függeléke /vagy része/, album vagy tekercs alakú. Ezek a' csoportosan ismertetett fő szempontok határozzák meg azt, hogy egy-egy forráspublikációban milyen módszereket alkalmazzunk. E szempontok nem zárják ki egymást, sőt a leggyakrabban kombináltan jelentkeznek egy-egy forráskiadványban. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a csoportositási szempontok között bizonyos összefüggések, egymásra utaló feltételezések vannak. így például - anélkül, hogy valamennyi lehetőséget végiggondolnánk - kézenfekvő, hogy egy tudományos igények kielégítését célzó forráspublikáció, igyekezvén kizárni minden szubjektivitást, nem iratválogatást nyújt, hanem lehetőség szerint teljes fondról, fondrészről ad képet, s lehetőség szerint igyekszik visszaadni pontosan a dokumentumot, tehát nem szemelvényeket közöl, hanem teljes dokumentumokat, ezekről részletes leírást ad, lehetőség szerint a fontos darabokról fakszimilét is közöl stb. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a forrásközlés módszerét illetően ugyan többféleképpen járhatunk el, de egy publikáción belül mindenkor nagyon következetesnek kell lennünk. Ezt a forrásközlés alaptörvényének is mondhatnánk.