Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [8] 1978. 259 p.

Jakab Sámuel: Levéltári anyagaink védelmének kérdései és a modern technika által kínált lehetőségek

is, hogy helyes-e ezen papirofc esetében a hagyományos módsze­rek alkalmazása. Természetesen minden anyagot és módszert gon­dos körültekintéssel kell kipróbálni, nehogy helyrehozhatatlan kárt okozzunk. A kutatásokat annál is inkább szükséges kiszélesíteni, mivel a kényszerítő tényezők továbbra is fennállnak, bővülnek a levéltári dokumentumok, s ezeknek nagy tömege pedig "gyógyke­zelésre" vár. A sérült és anyagukban lebomlott papírok restaurálása és kon­zerválása napjainkban két fő irányzatot mutat: 1. ) Anyagot anyagával, illetve hasonló anyaggal, ez a hagyo­mányos módszer. Mi is ezt alkalmazzuk, ha a dokumen­tum tárgyi, történeti értéke megköveteli, illetve alapanya­ga ezt lehetővé teszi. 2. ) Anyagot idegen anyaggal, illetve idegen anyag közbeiktatá­sával, hasonló anyaggal. Ezek az irányzatok gyakran összefonódnak és kiegészítik egy­mást. A műanyagipar rohamos fejlődése a restauráló anyagok rend­kívül nagy választékát hozta létre. Az uj tipusu anyagok hosszas viták során ma már polgárjogot nyertek a restaurátor-műhelyek­ben és egyre szélesebb körben alkalmazzák ezeket. A papír-res­taurálásban a termékféleségek bővülése különféle rendszerek kia­lakulásához vezetett. Ilyenek például: 1. ) Hideg: a.) megfelelő müanyagragasztók, b.) önragasztó fóliák. 2. ) Meleg: olvadék (granulátum, por, fólia).

Next

/
Thumbnails
Contents