Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [7] 1977. 123 p.

Ember Győző: Levéltári terminológiai munkák

lent meg, először 1955-ben, majd átdolgozott formában 1960-ban. Meisner és Leesch elaborátuma tulajdonképpen egy német levéltári terminológiának tekinthető, olyan műfajúnak, amelyet terminológiai értelmező szótárnak nevezünk. 190 fogalmat, illetve az azokat jelölő kifejezéseket tartalmazza, mindegyiket meghatározva, azaz értelmezve, a levéltári irodalomra történő utalásokat és olykor magyarázó észrevételeket is fűzve hozzájuk. A meghatározások általában rövidek, de hosszabb is akad közöttük. A mü rendszere tematikai szakrendszer. A fogalmakat és kifejezéseket 6 nagy kategóriába osztották, minden nagy kategórián belül kisebb csoportokat és olykor alcsoportokat alakítottak ki. A címszavak be türendes jegyzékét is összeállították. Meisner és Leesch nem voltak marxista levéltárosok, munkájukban nincs utalás arra, hogy a marxista levéltártudomány alapján állnak. Nyilván ez a magyarázata, hogy amikor az 1970-es években a Német Demokratikus Köztársaságban hozzáfogtak a levéltári terminológia elkészítéséhez, nem Meisner és Leesch munkájából indultak ki. A lengyel levéltárosok a németekkel közel egyidőben, még meg is előzve valamennyivel őket, kezdtek foglalkozni levéltári termino lógiával. Józef Siemienski az Archeion folyóirat 1928-1929-es évfo lyamaiban megjelent 3 közleményben tett kísérletet levéltári terminológiai fogalmak és kifejezések megállapítására és meghatározá, 4 sara. A II. világháború után Kazimierz Konarski vetette fel újra a le/ 5 véltári terminológia kérdését. Két másik társával: A.Bachulskival és A. Wolffal ő készítette el azt a lengyel levéltári terminológiát, amely 1952-ben még a nemzetközi levéltári terminológia gondolatának felmerülése előtt jelent meg, elsőként az önálló és többnyel