Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [7] 1977. 123 p.

Petrák Katalin: A munkásmozgalmi visszaemlékezésgyűjtés tapasztalatai a megyékben

Egyes megyékben, mint pl. Fejér megyében is a koordináci­ós bizottság hatáskörét kiterjesztették az üzemtörténettel kapcso­latos gyűjtőmunkára is. Sok helyen a koordinációs bizottság hatáskörébe és ellenőrzé­sébe vonták a publikációs tevékenységet. Több megyében az összegyűjtött anyagból különböző kiadványo­kat terveznek. Igy mindenek előtt a NOSZF 60. évfordulójára a ma­gyar internacionalistákra vonatkozó adatok, visszaemlékezések összegyűjtését és kiadását. Valószinü, hogy ezt követni fogja a KMP megalakulásával, az 1918-as polgári demokratikus forrada­lommal és a Tanácsköztársaság történetével, s annak résztvevői­vel kapcsolatos emlékek, majd felszabadulásunk közelgő kerek év­fordulójával kapcsolatos gyüjt5 és publikálási munkák is. Mindez természetesen csak mellékterméke lehet a gyűjtőmun­kának. A fő cél a gyűjtés és archiválás. A gyűjtőmunkának tervszerűnek kell lennie, a bizottságoknak arra kell törekedniök, hogy mindehol a koordinációs bizottságban résztvevő szervekkel egyetértésben, javaslataikat figyelembe véve megyei ötéves tervek készüljenek. A legtöbb helyen el is készültek, s megkezdték az 1977-es terv végrehajtását. Ennek alapján megál­lapították a felvételek sorrendjét. Ezzel egyidőben megkezdték a megyei alapnévsorok összeállítását. A koordinációs bizottságok feladata, hogy a tervezésnél figye­lembe vegyék és az erőket annak megfelelően osszák el, hogy kik­től akarnak memoárt felvenni, kiktől csak meghatározott témára gyűjteni. A felvételek típusát - egyéni, csoportos - el kell dönteni és azt, hogy akarnak-e üzem vagy TSZ történetekre gyűjteni, stb. Több megyében szerepel e tervek között a gyűjtőmunka ered­ményeinek a megyei lapokban való népszerűsítése is.

Next

/
Thumbnails
Contents