Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [7] 1977. 123 p.

Ember Győző: Levéltári terminológiai munkák

1948-ban alakult Nemzetközi Levéltári Tanács, 1950-ben Párizsban tartotta első kongresszusát. A második kongresszusra 1953ban Hágában került sor. A hágai kongresszus egyik témája a levéltári terminológia volt. A vitainditó referátumot a holland Hermán Hardenberg készítette a levéltári kifejezések egységessé, xl 10 géről. A kongresszus elhatározta egy nemzetközi levéltári terminológia megjelentetését, és annak elkészítésével egy bizottságot bizott meg. A bizottság elnöke Hermán Hardenberg, a holland királyság főlevéltárosa lett, tagjai Marcel Baudot és Robert-Henri Bautier (Franciaország), Miguel Bordonau (Spanyolország), Antonio Lombarto (Olaszország), Hermán Meinert (NSZK), Heinrich-Otto Meisner (NDK) és Péter Walne (Anglia). A 8 munkatárs elég hosszú ideig dolgozott a levéltári terminológián, amely 1964-ben jelent meg, az Elsevier kiadóvállalatnál, Elsevier' s Lexikon of Archive Terminology cimen, Amsterdamban, Londonban és New Yorkban. Cimével ellentétben műfaja nem lexikon, hanem értelmező szótár. Hat nyelven készült: francia, angol, német, spanyol, olasz és holland. Ezek közül a francia az alapnyelv, a fogalmat jelölő kifejezés és annak meghatározása francia nyelvű. A meghatározás után következnek a kifejezések 6 nyelven, először újra franciául, majd a további 5 nyelven. Minden kifejezés egyes száma mellett a többes szám is fel van tüntetve. A fogalmak és kifejezések meghatározásai le vannak számozva. Összesen 175 meghatározás szerepel a műben, ugyanannyi sorszám alatt. A 175 fogalmat, illetve kifejezést 6 nagy szakcsoportba sorolták. A legnagyobb az első, amely 6 alcsoportba osztott 89