Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [6] 1976. 178 p.

Soukup, Jaroslav: A dokumentum kiadványok osztályozása és szerepük

Az 50-es években a kiadói gyakorlatban előfordultak olyan esetek, amikor egyes alapvető dokumentumokból jelölés nélkül kihagytak szövegrészeket, sőt magába a szövegbe is belejavítottak. Ezek a módszerek helytelenek, sőt károsak. Az utólagosan javitott, tulajdonképpen deformált alakban közölt dokumentumok nem történelmi források, hanem csupán annak a kornak a jellemzői, amelyben és amelynek érdekében kiadták azokat. A kihagyott helyeket mindig meg kell jelölni, mert a kiadói munka etikájáról van szó. Néha adódnak olyan helyzetek és körülmények, amikor különböző politikai okokból nem időszerű bizonyos problémákat megbolygatni. Ebben az esetben helyénvaló előnyben részesíteni azt az álláspontot, hogy az adott problémát egyáltalán nem hozzuk nyilvánosságra, de semmiképpen sem szabad a történelmi tényeket javítgatni és kiigazítani. Hiszen az objektív történelmi igazság és a munkásosztály igazsága fedik egymást. Lenin sok munkájában találunk olyan helyeket, amelyek megindokolják nemcsak a történész, hanem a szövegkiadók munkájának pártosságát és tisztaságát is. Lenin például ezeket irta 1903 decemberében: "Tisztelt Elvtárs! A köztem és Martov között támadt személyi konfliktus megszűnését dokumentálni lehetne a Liga kongreszszusának jegyzőkönyvéhez csatolt mellékletben. Én ennek persze csak örülnék. De ahhoz senkinek sem formai, sem erkölcsi joga nincsen, hogy a kongresszus jegyzőkönyvéből bármit is kihúzzon, hogy a történtek leírásából bármit is töröljön.

,T (V. I. Lenin Müvei 36. kötet, Budapest, 1958. 108.1.) (Lenin Müvei - cseh kiadás - 36. kötet 110. 1.) Az újkori dokumentumok feladásainak alapvető, forrásértékű információkat kell nyújtaniuk a vizsgált időszak társadalmi fejlő-