Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [6] 1976. 178 p.

Ozsvárt Lőrinc: A Magyar Dolgozók Pártja szervezet-története Nógrád megyében

tömegkapcsolataik erősítését állították. Szigorú büntetésekkel, nemegyszer példák statuálásával akartak érvényt szerezni a hosszú, türelmes nevelő munkával megvalósítható magatartásnormáknak. A KV 1953 júniusi határozata után, a felszabadultabb politikai légkörben a megyei, pártszervezeteinek és párttagjainak aktivitása bizonyos mértékig megnövekedett. A párttagság 90-95 %-a megjelent a taggyűléseken, igen sokan mondták el véleményüket. A munkásgyüléseken, a dolgozókkal való személyes találkozásokon nyíltabban kerültek szóba a "kényes" kérdések, a gondok és az aggodalmak is. Minden szinten bátrabban tárták fel a pártszervezetek munkájuk fogyatékosságait. A megyei bizottság brigádokat alakitott, melyek hosszab időn át segítették egy-egy területen a pártmunkát, az uj munkastílus meghonosítását. Az előrelépés nem volt zökkenőmentes. "Az alapszervezetek nagy részénél nem tudjuk még elérni, hogy a titkárok támaszkodjanak a megválasztott vezetőség, a párttagság egészének véleményére... A birálat terén elért eredmények is még csak kezdetlegesek. A felvetett hiba továbbra is megoldatlan marad... " - mutatott rá az MB 1954. május 3-i ülése. "Több helyen még ma sem értik jól, hogy mit jelent a kollektív vezetés. Egyes helyeken nem választott szerveknél is érvényesíteni akarják, másutt a kollektív vezetés alatt tul sok és hosszú értekezletet tartanak" - állapította meg a megyei titkár az 1954. április 3-án tartott pártértekezlet beszámolójában. A megyei bizottság, illetve a Végrehajtó Bizottság a júniusi határozat után több alkalommal foglalkozott a megyei, járási, városi pártszervek munkájával, munkastílusával, munkamódszerével. A megyei Végrehajtó Bizottság 1955. december 27-i ülése meg-