Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [6] 1976. 178 p.

Ozsvárt Lőrinc: A Magyar Dolgozók Pártja szervezet-története Nógrád megyében

ti megoszlás előirásait csak részben sikerült teljesíteni. A felvettek között az üzemi munkások aránya nem emelkedett, sőt az 1955. évi 47 %-ról 46, 2 %-ra csökkent. A Tsz-tagok aránya a felvett tagjelöltek között 9, 2 %, az egyéni parasztoké 8, 9 %, tehát az előző év szintjén maradt. Jelentősen emelkedett a felvett tagjelöltek között az értelmiségiek aránya, az 1955. évi 6,8 %-ról 11, 5 %-ra. 1956-ban a párttagság száma fokozatosan emelkedni kezdett. A pártszervezetek fejlődése a Központi Vezetőség 1953 júniusi határozatát követő időszakban Tovább folytatódott az uj helyzetből adódó feladatoknak leginkább megfelelő szervezeti felépítés keresése. A KV 1954. március 9-i határozata alapján megszüntették a bányász pártbizottságokat és akna-pártszervezeteket hoztak létre. Ennek következtében 19 akna-pártszervezet létesült a megyében. Az akna-pártszervezetek 9-11 tagu vezetőséget választottak, élükön - három kivétellel - függetlenített titkárok álltak. Az ujabb szervezeti felépítés aligha könnyítette meg a bányász párttagság összefogását, irányítását. Több helyen ugyanis nagylétszámu (pl. Szorospatakon 415 fős, Mátranovákon 480 fős) pártszervezetek jöttek létre, továbbá sok helyen 5-7 üzemrészben dolgozott az akna-pártszervezet párttagsága. A KV 1953 augusztusában határozatot hozott, mely szerint 27 ipari városban, köztük Salgótarjánban át kell alakítani a körzeti pártszervezeteket, minden dolgozó párttagot át kell jelenteni az üzemi,hivatali pártszervezetekbe. Az intézkedés szerint a körze-